Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

Petőfi emlékérem az 1848-as szabadságharc századik évfordulója alkalmából. A korona már a kettőskereszten sem szerepel

A Kossuth-címer ábrázolása az 1948-ban alapított Kossuth Érdemrend I. osztálya kitüntetésen

ékszerben ábrázolt szimbólumához kapcsolva ábárzolják. Az ünnepélyes »angyalos« forma mellett engedélyezték jobbról a cserfaágat, balról az olajágat pajzstartóként.

Ez a címer nem volt hosszú életű, a Monarchia összeomlott, és az 1918 novemberében kikiáltott köztársaság újra a Kossuth-címert választja az ország hivatalos jelképéül. Használatát november 28-án Károlyi Mihály miniszterelnöki rendeletben írja elő. Elhagyják az angyalos pajzstartók ábrázolását, csak a köztársasági államformával összeegyeztethetőnek tartott lombdíszeket engedélyezik. Ugyanekkor későbbre halasztják a nagy- és középcímer megalkotását.

1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság a Kossuth-címer használatát is eltörli, de nem rendelkezik egyértelműen a nemzeti jelképekről. A hivatalos szervek gyakran az ötágú csillagot ábrázolják pecsétjeiken, ami semmiképpen sem tekinthető az ország szimbólumának. Sok esetben a Kossuth-cí-