Laszlovszky József: A magyar címer története. 2. kiadás - Pytheas (Budapest, 1989)

lenniumi ünnepségek pompás külsőségeinek légkörében született címer látható a századfordulós épületek homlokzatain, visszahozva a mába a »boldog békeidők« hangulatát. A címer körül azonban nem ül el a vita, bár nem tartozott a legfontosabb politikai kérdések közé. A Monarchia belső ellentéteit mutatja: a magyar kormány és az uralkodó nem tud megegyezni abban, bog}7 a »közös ügyek« intézményeinek címerére mi kerüljön fel. A középeiméinek egy olyan változata is ismert - amelynek szívpajzsában a királyi család címere szerepel - ezt csak az uralkodó használja. Különféle tervek születnek, készülnek címerváltozatok, de hol az osztrák jelleg túl erős, hol a magyar fél kísérli meg, hogy vélt vagy valós előképekre épülő, de a valóságtól teljesen elrugaszkodó tervet hagyjon jóvá az uralkodó.

*

Az első világháborúban Bosznia annexiója indokolja az 1915-ös címerváltozást. A frissen elfoglalt terület jelképét a középcímer alsó részén, Fiume

V

Ötpengős a két világháború közötti időszakból

Kossuth ötforintos 1946-ból.

A köztársaság kikiáltása után a korona lekerült a címerről, de itt még szerepel a nyitott korona a kettőskereszten