Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)

1. A vállalat történetéből

1932 óta vezető szerepet vitt a vállalat a villamos kohászati és ipari kemenceberendezések terén. Acélolvasztás és ötvözés céljaira a diósgyőri vas- és acélgyár részére középfrekvenciás indukciós (1932) és ívkemencét (1938), a Ganz és Társa vagongyámak középfrekvenciás kemencét (1941), a Magyar Acélárugyárnak ívkemencét (1943), a Magyar Vasötvözetgyár és a Magyar Általános Kőszénbánya r. t. részére ferroszilicium redukáló kemencéket (1937), a Magyaróvári iMűkorundgvár részére redukáló kemencét (1949), továbbá az összes hazai alumíniumgyárak részére ellenállásfűtésű alumíniumolvasztó kemencéket és az összes magyar gépgyárak és fémüzemek részére ellenállás- és elektródafűtésű hőkezelő kemencéket szállított. A vállalat kemenceüzeme még ma is az ország egyetlen villamosipari kemencét gyártó üzeme, amely nemcsak a belföldi szükségletet látja el, hanem úgy európai, mint ázsiai és afrikai országok részére sok kemencét gyártott és szállít még ma is.

Számos villamos berendezést szállított a vállalat vegyi üzemek, cukorgyárak, sörgyárak, textilgyárak, papírgyárak és mezőgazdasági üzemek részére.

Kábelgyártmányaink részesedése az ország szükségletében földkábel terén — amelyet két gyár gyártott- 1921-ben még csak 30%-ot tett ki, azonban ez 1944-ig már 47%-ra növekedett.

Vezeték terén — amelynek gyártására 1921-ben három gyár volt berendezve a vállalatnak 31 %os részesedés, 1944-ben, amikor már öt gyár volt berendezve, 23,8%-os részesedés jutott.

Itt említjük meg, hogy 1937-ben vállalatunk a Felten és Guilleaume Kábelgyárral (a mai Kábel és Sodronykötélgyár) megvette egy külföldi banktól a budapesti Kábelgyár R. T. összes részvényeit. Vállalatunkhoz e részvények 44%-a került. Kábelgyárunk — ugyanúgy, mint gépgyárunk — az országban a második helyet töltötte be.

Kábelgyárunk fontosabb szállításait már nem soroljuk fel, mivel e gyáregység gyártási tevékenységének ismertetésénél ezekről már megemlékeztünk.

GYENGEÁRAMÚ BERENDEZÉSEK terén vállalatunk elődje a Siemens és Halske R. T. játszott jelentős szerepet az országban, éspedig főleg olyan különleges berendezések és készülékek szállítása révén, amelyeket belföldi gyárak nem készítettek.

Az első ilyen berendezések voltak a Siemens rendszerű vasúti villamos jelző és biztosító berendezések, majd távíróberendezések terén a Siemens gyorstávíró, képtávíró, továbbá a távgépíró berendezések a Posta és a MÁV részére. Úttörő jellegűek voltak a távíró- és telefon-összekötővezetékek többszörös kihasználására szolgáló ún. többcsatornás hangfrekvenciás és vívőfrekvenciás átviteli berendezések, amelyek közül az első már 1932-ben a budapesti gyengeáramú gyárban készült. A vállalat szállította a Keleti pályaudvaron felszerelt (1911) vonatérkezést jelzőberendezést, a MÁV központi vezérlésű villamos óraberendezéseit, villamos tűzjelző és őrellenőrző berendezéseket (1916), szénbányák részére az első villamos aknajelzőberendezést (1922), jelzéseket közvetítő berendezéseket hajók, légvédelmi tüzérség részére (1935), továbbá központi vezérlésű légoltalmi jelző és riasztó berendezéseket városok és ipartelepek részére (1938).

Távbeszélőberendezések terén az első automatikus telefonberendezést a MÁV kapta (1913). Ezt több ilyen berendezés követte, amíg a magyar posta — 1925 után — a Western rendszerű berendezéseket rendszeresítette. Kizárólag vállalatunk gyártotta 1922 óta a nagyfeszültség áthatolása ellen védett, nagyfeszültségű oszlopokra szerelt, üzemi távbeszélő berendezéseket a vidéki áramfejlesztő és elosztó üzemek részére.

Vállalatunk, mint a berlini Telefunken cég magyarországi vezérképviselője éveken át vezető szerepet töltött be az országban a rádiótechnika terén. Az első rádiótávíró adóállomást (1914) és az első műsorközvetítő rádió adóállomást és a vevőberendezéseket (1925) Telefunken szállította. Telefunken gyártási licencia alapján készültek az országban az első rádióvevőkészülékek.

Vállalatunk nevéhez fűződik az első nagyobb hangerősítőberendezések létesítése a budapesti ügetőpályán, az angolparkban és a műjégpályán. A hangosfilm technika bevezetése után, — mint a berlini Klangfilm cég itteni vezérképviselete — felszereltük az első hangosfilm leadóberendezéseket több budapesti elsőhetes moziban, majd a Hunnia Filmgyárban az első hangosfilm felvevőberendezést.

41