Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
A villamos és hőgazdasági mérőműszerek szállítása és teljes mérőberendezések létesítése terén vállalatunk alapításától a második világháború végéig vezetőszerepet vitt az országban. E téren szállított legjelentősebb berendezéseink a Székesfővárosi Elektromos Művek kelenföldi telepére a 30 kV-os kapcsolóberendezéshez és a nagynyomású gőzkazánok és turbinák üzeméhez szállított első magyarországi világító-sémás kapcsolómezők, a regisztráló és teljesítmény összegező mérőberendezések, a kazán és turbinamérő és ellenőrző szekrények voltak. Úttörő jelentőségűek voltak még az olajfinomító üzemek részére szállított automatikus hőfok-, nyomás- és mennyiségszabályozó berendezések, továbbá az automatikus klíma- (hőfok és nedvesség) szabályozó berendezések az Erzsébet-telefonközpont és a Dohánygyár részére, a kábelmérőkocsik az Elektromos Művek nagyfeszültségű kábelei és a Posta távkábelei részére. Az országban az első orvosi röntgenberendezéseket a budapesti és pécsi klinikák, több kórház és szanatórium részére 1921 — 1926 évek között vállalatunk szállította. E munkaterület később a Magyar Siemens Reiniger Művek orvostechnikai gépgyár (a mai Medicor Röntgen Művek elődje) alapítása után elkerült vállalatunktól. A vállalat értékesítéssel foglalkozó osztályainak már tevékenységük kezdete óta helyszíni szereléssel és javításokkal foglalkozó részlegei is voltak, amelyek az eladott berendezéseket felszerelték, üzembehelyezték és reklamáció esetén a helyszínen rendbehozták. A nagyobb mennyiségben forgalomba hozott tömegcikkek és közszükségleti cikkek javítására a vállalat külön javítóműhelyeket is létesített, amelyek nem a gyártelepek, hanem az értékesítéssel foglalkozó osztályok irányítása és felügyelete alá tartoztak. Ilyen volt 1928—1932 között a Gyömrői úton működő gépműhely és a Teréz körúti igazgatósági épületben felállított háztartási készülékjavító műhely, amely itt 1950-ig működött és ezután beszüntette működését. Miután a vállalat újból megkezdte villamos háztartási készülékek gyártását, 1955-ben újból szükségessé vált ilyen javítóműhely felállítása. Ez kezdetben a Gyömrői úti gyártelepen működött, majd 1956-ban a városba, a Jókai utcába került. 1958-ban a mosógépgyártás elprofilozása alkalmával e javaítóműhely szintén elkerült a vállalattól. Gyengeáramú osztályunk külön javítóműhelyt létesített elsősorban rádiókészülékek, de egyéb gyengeáramú cikkek javítására is 1927-ben a Teréz körúti igazgatósági épületben. Itt, ill. a Jókai utcai oldalon ez 1942-ig működött. 1942-ben a rádió értékesítési osztállyal együtt átkerült a Kecskeméti utca 19. sz. alatti új helyiségbe, majd 1943-ban a Gyömrői úti gyártelepre, a következő évben VI., Fóti út 69. sz. alatt bérelt egyemeletes épületbe, mely a háború alatt megsemmisült. 1945-től ismét a Teréz körúti központban működött, ahol a rádiógyártás elprofilozása után 1950- ben beszüntette működését. Úgy az erősáramú, mint a gyengeáramú javítóműhely nemcsak garanciális, hanem elszámolásos javításokkal is foglalkozott. E műhelyek felállításával a vállalatnak elsősorban az volt a célja, hogy a meghibásodott készülékek szakszerű javítása révén gyártmányainak jó hírnevét és a vevők bizalmát biztosítsa. Összefoglalásképpen megemlítjük még, hogy 1943-ban a vállalat összes értékesítési forgalmának kb. egyharmada esett az erősáramú gépekre és készülékekre, egyharmada az erős és gyengeáramú kábelekre és vezetékekre és egyharmada a gyengeáramú készülékekre. A vállalat értékesítési tevékenységi területe azért volt annyira széleskörű, mert nemcsak belföldi gyártmányainak, hanem az általa képviselt külföldi vállalatok gyártmányainak forgalombahozatalával is foglalkozott. Ennek következtében a vállalat értékesítési vonalon az ország legszélesebb profilú erős- és gyengeáramú vállalatává fejlődött. A vállalat értékesítési tevékenységét beruházási cikkek terén saját vállalati szervei, ill. osztályai útján, a köszükségleti és tömegcikkek terén pedig a közvetítő kereskedelem bekapcsolásával fejtette ki. A rádióvevőkészülékek forgalomba hozatala 1931 után kizárólag a közvetítő kereskedelem útján történt. 42
