Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
9. Gyártmányfejlesztési munkáink
1 A próbaterem energiaellátása a gyári kapcsolóház 400 V-os gyűjtősínéről három párhuzamos 3x240 -f 120 mm’-es alumíniumkábelen keresztül történik. Az energia fogadása a próbaterem központi kapcsolótáblájában történik egy 1000 A-es megszakítón és szakaszolón keresztül. A próbaterem gyűjtősínén a szimmetrikus zárlati áram effektiv értéke 6 kA. A sínről történik egy-egy 1000 A-es megszakítón keresztül a próbaterem 800 kVA-es szabályozó transzformátorának és 500 kW-os indukciós szabályozójának táplálása. Mind a bejövő, mind az elmenő vonalakba épített megszakítók szekunder védelemmel vannak ellátva. A műszaki fejlesztési gyáregység energiaellátása és az egész épület világítása a gyári elosztó másik transzformátoráról történik, hogy esetleges próbaterem által okozott feszültségkimaradás esetén az épület világítása biztosított legyen. Erről a külön hálózatról történik a próbatermi központi kapcsolótábla működtetésének és védelmének energia ellátása, hogy az üzemszerűen bekövetkező feszültségingadozások a védelem működését ne befolyásolják. Erre a külön hálózatra egy átkapcsoló segítségével az összes egységszekrény helyi szabályozója (toroidtranszformátorok) átkapcsolható, miáltal a kapcsolóképesség vizsgálatok alatt is biztosítható minden munkahelyen stabil feszültség. A próbaterem egyenáramú energiaellátása az egységszekrényekhez kivezetett 24 V-os akkumulátortelepről, valamint 220 V-os száraz egyenirányítóról történik. A kapcsolóképesség, — valamint darukészülék, — és élettartam vizsgáló munkahelyek nagyáramú ellátására egy 360 kW-os vasedényes higanygőzegyenirányító szolgál, amelyet a hatfázisúvá átköthető 500 kW-os indukciós szabályozó táplál. A próbatermet megfelelő műszerpark egészíti ki, mely alkalmassá teszi a készülékfejlesztési munkák terén felmerülő laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére. A műszaki fejlesztési gyáregységhez tartozik a kémiai laboratórium is, amely megfelelő felszerelésével nemcsak a szokványos anyagvizsgálatokkal foglalkozik, hanem kutatómunkát is végez. Ezek a próbatermek, illetve laboratóriumok adják meg a lehetőségét annak, hogy vállalatunknál komoly kutatómunkát végezhessünk. A gyári kutatómunka nem kis anyagi áldozatokkal jár. Éppen ezért ennek a munkának elindításakor tisztázni kellett a gyári kutatás létjogosultságát a hivatásos kutató intézetekkel szemben. A gyári és intézeti kutatómunka célkitűzéseinek és módszereinek vizsgálata azt mutatja, hogy mindkettő szükséges és egyik sem pótolja a másikat. Az intézetekben elsősorban olyan alapkutatások folynak, amelyek ma már több szakterület kutatóinak együttes munkáját kívánják. Ilyen kutatások elvégzésére a vállalatoknak nincs és nem is lehet meg a tudományos apparátusa. A gyári kutatók feladata viszont az egyes gyártmányok üzemi tulajdonságainak tudományos vizsgálata. Az egyes paraméterek kimérése és az adatok feldolgozása révén a szerkesztők számára az új konstrukciókkal szemben támasztott követelmények megadása, a tervezők részére a számításokhoz szükséges gyakorlati adatok kimérése, az egyes anyagok felhasználhatósági területeinek megállapítása stb. Az alapkutatások mellett a műszaki fejlődéshez ez a fajta kutatómunka is nélkülözhetetlen. Ezt a tényt vállalatunk vezetősége már régen felismerte és a kutatómunka alapfeltételeinek biztosítása után évről évre nagyobb összeget kíván fordítani a vállalaton belül végzett kutató munkára. 325 l
