Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
9. Gyártmányfejlesztési munkáink
\ J \\ 1 AZ ELMÚLT ÉVEK GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉSI MUNKÁINAK ALAKULÁSA KUTATÁS, ÚJÍTÁSOK MÁNYI BÉLA Átlagos igénybevételű aszinkronmotorok tervezésénél az előzetes kutatómunka nem játszik olyan fontos szerepet mint a kapcsolókészülékeknél. Nagy gyakorlattal rendelkező számítók, számos koráb- . ! ban kivitelezett motor mérési adatainak birtokában, az irodalomból ismert rutin-képletek alapján is kellő biztonsággal meg tudják határozni a tervezett motor összes, várható műszaki jellemzőit. Nem így a korszerű, nagy kihasználású, új sorozatok tervezésénél és különösen nem a különleges motoroknál és egyéb forgógépeknél (pl. hegesztőgép) ahol olyan, a régi gépeknél alárendelt jelentőségű, részlet problémák is erős — sokszor az egész konstrukció használhatóságát eldöntő — hangsúlyt kapnak, mint pl. zárt gépeknél a vastest és a ház közötti illesztési légrés hatása a gép melegedésére, a járulékos üresjárási és terhelési többletveszteségek értéke, a szellőzőkerék alakja, a motorház ill. a csatlakozó alkatrészek megfelelő áramlástechnikai kialakítása és általában maga az egész hűtési kérdés komplexum stb. Közismert az a tény is, hogy olyan villamos gépeket, amelyek működése gyorsan változó mágneses tereken alapul, pl. hegesztőgép stb., csak rajztáblán, előzetes, ill. a szerkesztés egyes fázisait követő kísérletek nélkül, szerkeszteni nem lehet. Mindezek szükségessé tették, hogy a gépgyári próbateremben, a műszaki előfeltételek csaknem teljes hiánya ellenére, az önálló konstrukciós munka megindulásával közel egyidőben — 1952 végén — a próbaterem napi feladataiból elkülönítetten, kísérleti jellegű méréseket kezdjünk. Elsőnek a DSG 92/12 típusú hegesztőgépet vettük vizsgálat alá, mert ez volt az egyetlen gyártmányunk, amelyet a régi rajzok alapján ugyan sorozatban gyártottunk, de a gépen belül végbemenő villamos és mágneses folyamatokkal és ezek összefüggéseivel nem voltunk tisztában. A hegesztőgépekkel foglalkozó, amúgy is gyér irodalom pedig, nem tárgyalja ezeket a kérdéseket kellő részletességgel, vagy — mint az a vizsgálatok során kiderült — a DSG viszonylatában téves adatokat közöl. A kísérletek elsősorban az egyes hegesztőáram beállításokhoz és hegesztőköri ellenállásokhoz (üresjárástól a rövidrezárásig) tartozó statikus fluxuseloszlási képek felvételére, majd a dinamikus viszonyok vizsgálatára, valamint annak a hatásnak analizálására irányultak, amelyet az egyes gépadatok megváltoztatása mindkettőre gyakorol. A fluxus mérés a gép különböző helyeire beépített mérőtekercsek és fluxmérő alkalmazásával történt. A dinamikus karakterisztika felvételére az oscillográfos eljárást alkalmaztuk. Az oscillogramból megállapítható a hegesztőgép egy-egy hegesztőárambeállításához tartozó látszólagos (tranziens) ellenállás értéke, vagy ahogy az irodalomban gyakran ük mm üresjárás rövidzárás - üresjárás oscillogramm kiértékelése 1. statikus jelleggörbe 2. dinamikus jelleggörbe
