Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
1948-ban a Kábel Szovjet Állami Elektromosipari Rt. a Telefunken típusú készülékek gyártását ismét áthelyezte a MSM gyengeáramú gyárába. Itt tehát 1948—50 között a rádióvevőkészülékek gyártásának az országos tervgazdálkodás bevezetése folytán történt leállításáig úgy Siemens, mint Telefunken típusú rádiókészülékek gyártása folyt. Mindkét fajta készüléket — különösen zeneátvitelnél — hangjának kiváló minősége jellemezte leginkább. A rádióvevőkészülékek gyártása a Nagymező u. 4. sz. alatt csak 1937-ig folyt. 1937-ben a gyengeáramú gyártás a Nagymező utcai műhelyből átkerült a Gyömrői úti gyártelepre, a volt gépműhely helyére. Ezt az épületet megfelelően átalakították és bővítették, úgyhogy a rádiógyártás részére most már 1360 m2 hasznos terület állott rendelkezésre, ami a Nagymező utcai területnek csaknem ötszöröse volt. E helyen a rádiógyártás Budapest ostromáig 1944 év végéig tartott. 1945 elején az épület bombázás következtében megsemmisült. Újraépítésére 1949-ben került sor, és ekkor az új kapcsológyár került ide. 1945—1947 között a rádiógyártása VIKERT által a X. kerületi Szent László tér (mai Pataki István tér) 20. sz. alatt bérelt gyárépületben történt. 1947-ben a gyártás ismét visszakerült a Gyömrői útra, éspedig az ötszintes gyengeáramú épületbe. Ebben a gyártás ennek leállításáig, tehát 1950-ig folyt. Gyengeáramú gyárunkban a rádiógyártáson kívül még egyéb cikkeket gyártottak. így még 1932-ben itt készültek a Budapest—Prága—Berlin közötti többcsatornás váltóáramú távíróátviteli vonal magyar szakaszának készülékei, ill. berendezései. 1935-ben megkezdődött a hordozható rövidhullámú rádió adó-vevő készülékek, továbbá a parancsközvetítő készülékek gyártása. 1938-ban kezdődött magyar szabadalmak alapján az oszcillografikus hang-, ill. időmérő-berendezés kondenzátoros hangfelvevő szervének és erősítőjének gyártása. 1943-ban az új ötszintes épületben — mely eredetileg műszer- és erősítőgyártás céljára készült 2915 m2 hasznos területtel — megindult a hordozható egycsatornás vivőfrekvenciás távbeszélő készülékek, továbbá a beépíthető kivitelű törpeműszerek gyártása. Ezzel a gyengeáramú hasznos terület 4275 m2-re és a létszám 695 főre nőtt. 1946 47-ben a Szent László téri műhelyben megkezdődött a villamos mérőműszerek és más cikkek műszaki kifejlesztése és gyártásának előkészítése. 1947-ben a gyengeáramú gyár átkerült a Gyömrői útra, ahol megindulhatott a kapcsolótáblára szerelhető, továbbá hordozható és laboratóriumi mérőműszerek gyártása saját konstrukciók alapján. E gyártás 1952-ig tartott, amikor a minisztérium profiltisztítás címén beszüntette a gyártást. 1949-ben indult meg a sújtólégbiztos bányajelző készülékek, úm. nyomógomb, nyomókapcsoló, együtésű és folytonszóló harang és jelzőkürt gyártása, továbbá a gyengeáramú központi szerelőrészleg által kifejlesztett villamos kézi és automatikus tűzjelző-berendezés készülékeinek gyártása. 28 Gyengeáramú gyár (1943)
