Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
1950- ben került a Telefongyártól a vállalathoz a hangerősítő készülékek gyártási profilja. Ezt kiegészítette a gyár teljes hangerősítő berendezések készítéséhez mikrofon és hangszórók gyártásával. 1953-ban a profil elkerült az Audio hangtechnikai vállalathoz. Még 1950-ben megkezdődött a villamos háztartási készülékek, úm. főzőlap- és vasaló-gyártás, de a következő évben már elkerült a pápai Elekthermaxhoz. 1951- ben indult meg a mágneskapcsolók, nyomás és úszókapcsoló, túlfeszültséglevezető és hengeres kapcsolók gyártása. 1952 évben kezdődött a hordozható kétcsatornás vivőfrekvenciás távbeszélő készülékek és a rövidhullámú rádió adó-vevő készülékek gyártása. 1953- ban a rádió adóvevő-profil a Vörös Szikra Vállalathoz került. Ugyanebben az évben szűnt meg a bányajelző és tűzjelző készülékek gyártásának leállításával vállalatunknál a teljes gyengeáramú profil és a gyár áttért az 1951 óta megkezdett erősáramú készülékek kizárólagos gyártására. 1954- ben a gyengeáramú gyárrészleg felvette a tömegcikkgyár nevet. Összefoglalásul meg kell állapítanunk, hogy készülékgyártó üzemegységeink, és az általuk gyártott cikkek úgy szervezeti, mint gyártási profil szempontjából igen sok változáson mentek át. Jelenleg — 1962-ben — kisfeszültségű készülékek már csak egy üzemegységben, a kisfeszültségű készülékgyárban készülnek, éspedig az alábbi típusokban: mágneskapcsolók 15 — 200 A között, (1962 második felében beszüntetve) kamráskapcsolók 40 és 60 A, végálláskapcsolók 6—150 A között, úszókapcsoló, lábkapcsoló, túlfeszültséglevezető és particsatlakozók, továbbá váltóáramú és forgóáramú darukészülékek, úm. irányváltó kormányhengerek, mesterkapcsolók, ellenállások és fékmágnesek, motorindító és fordulatszámszabályozó kontrollerek ellenállásokkal, egyenáramú elektromágneses készülékek, úm. felfogólap és osztályozó henger, robbanásbiztos bányakészülékek, kábelszerelvények, öntöttvastokozású kapcsoló és biztosító szekrények és teljes elosztóberendezések, továbbá nagyfeszültségű expanziós megszakítók. Meg kell említenünk,hogy készülékgyártási profilunkban a közeli években nagy változások várhatók. Kemencegyártó üzem Kezdetben a kemencegyártás ugyanúgy, mint a készülékgyártás gépműhelyünkben, ill. később gépgyárunkban történt. Az első ellenállásfűtésű kemence építése 1932-ben történt. Ezt követték 1937-ben a 3750 kVA-es ferroszilícium redukciós ívkemencék berendezései, 1938-ban a 3 tonnás acélolvasztó ívkemence és 1949-ben a 2100 kVA-es elektrokorundgyártó kemence. Ez utóbbi három kemencetípus külső kooperációval készült a Központi Műszaki osztály fővállalkozásában. A rendszeres kemencegyártás megindítására csak a világháború után, 1951-ben került sor, amikor a Gyömrői úti gyártelepen, az Újhegyi úti oldalon a kemenceüzem külön műhelyt kapott. E helyen az üzem 1951 —1953 között működött. Majd 1954-ben elkerült az újonnan megvett és átépített ún. Sorg telep Gyömrői úti épületébe, ahol 1954—1957 között forróvíztárolókat és cséplőgéphez villanymotor-kocsikat is gyártott. 1959 óta pedig a X., Pongrácz út 15/a sz. alatt bérelt telepen folyik a kemencegyártás. Jelenleg kemencegyárunk gyártási profilja kiterjed: a) ellenállásfűtésű hőkezelő és olvasztó kemencékre, b) elektródafűtésű hőkezelő kemencékre, c) indukciós fűtésű, hálózati csatlakozású és középfrekvenciás csatornás és tégelyes kivitelű olvasztó kemencékre, továbbá 29
