Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
2. Villamosgépek és villamos gépekkel működő létesítmények
A Láng-gyárral karöltve e célra 4/6/8 pólusú kalickás pólusátkapcsolásos motorból és indukciós tengelykapcsolóból álló hajtást fejlesztettünk ki 30 mkg nyomaték-teljesítményre, 600—1500 percenkénti fordulatszám-határok közötti szabályozással. Ez a megoldás jóval olcsóbb és üzembiztosabb az eddigieknél. 9. Daruhajtásokhoz számos ún. hátsómotoros villamos rerc^/y-hajtást, továbbá a finom emeléssüllyesztés céljára kisperiódusszámú periódusátalakítóról táplált 5—10 periódusú — hajtást fejlesztettünk ki. 10. Korszerű villamos hajtásoknál egyre gyakrabban kerülnek alkalmazásra a kalickás forgórészű, átkapcsolható pólusszámra alkalmas állórésztekercselésű 3 fázisú motorok. Az ismert 1 : 2 arányú Dahlander-féle pólusátkapcsoláson kívül 1 : 4, ill. 1:2:4 arányú átkapcsolásokra is gyakran sor kerül. Ilyen viszonyokra újfajta, az eddigi megoldásoknál gazdaságosabb pólusátkapcsolásos tekercselési rendszereket is kidolgoztunk. 11. Exportrendelésre 1962-ben kidolgoztunk és nagyobb darabszámban legyártottunk új nagyteljesítményű 2 pólusú zárt LOR 233 — 2 M, ill. LOR 233b 2 M jelű motorokat 315 és 400 kW, 6000 V, 2900 ford, sz./perc adatokra. Ezek a típusok 2 pólusú zárt, 6 kV-os kivitel szempontjából felső határt jelentenek hazánkban. Hegesztőgépek AHE 250 jelű 250 A-es 2850 fordjperc hegesztőgépcsoport A szórópólusos rendszer fluxusviszonyai A Magyar Elektrotechnikai Egyesület „Nyikityin Munkabizottsága” zárójelentése 1952-ben korszerű hazai hegesztődinamók kidolgozását javasolta. A Villamosipari Központi Kutató Laboratórium kapott felettes hatóságainktól megbízást 1952 júniusában egy szakemberekből álló kutatóbrigád megszervezésére, azzal a céllal, hogy e brigád megvizsgálja a jól bevált rendszereket és vizsgálatai alapján tegyen javaslatot a kifejlesztendő új hegesztőgép rendszerére vonatkozólag és dolgozza ki az új típus főtervét úgy, hogy ennek alapján a profililletékes gyár, a VK elkészíthesse a részletrajzokat, valamint a prototípusát. Alapos tanulmányok, próbatermi mérések és vizsgálatok, továbbá számos nagy felhasználó üzemből összegyűjtött tapasztalatok alapján a munkabizottság úgy döntött, hogy a nürnbergi Siemens rendszerű LE 108 jelű, ill. az ennél nagyobb LE 148 típusú gépek alapján a szórópólusos, kefeeltolásos szabályozású rendszert kell továbbfejleszteni. E két típusból egy-egy gépcsoport, valamint ezek dokumentációja is rendelkezésünkre állt, ezeken előzetes méréseket is végeztünk. Az új gépcsoportnak 3000 helyett 1500 fordulatszámra való kifejlesztése lényeges súlytöbblettel járt volna, ezért az előzőek alapján kialakított LE 109 jelű prototípus végleges kivitele 3000 fordulatú maradt. A prototípuson és a 0-sorozatú LE 109 jelű gépeken nyert üzemi tapasztalatok után 1958-ban készült el az új típusú, 250 A-es hegesztő gépcsoport; ebből 1960-ban egy kisebb kísérleti sorozatot készL á
