Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 12. Vasút a városokban
1929-ben dőlt ki a versenyből, amikorra már a lóvasutak is eltűntek, és az autóbusz tömegesen közlekedett Budapest utcáin. A városi és környéki tömegközlekedés teljesítőképesebb eszköze a lóvasút lett. Először az elővárosi forgalomban kezdték alkalmazni, itt is elsősorban az áruszállítás céljaira, mint a Croydon Wandsworth közötti, London melletti lóvasutat (1801) vagy a tiszavirág életű Pest- Kőbánya közötti lebegővasutat (1827); velük az előzőekben már foglalkoztunk. New Yorkban a Manhattan-félszigeten épült az első lóvasút (1832). Létesítése George Francis Train (1829— 1904) nevéhez fűződik. Ezek és más korai társaik részben megszűntek, részben az idők során a terjeszkedő nagyvárosok belső területeire kerültek, és átépítették őket (127. kép). A lóvasutak a városok belső forgalmának kiszolgálására a múlt század közepén terjedtek el. Ekkor már az Egyesült Államok számos városában tartottak üzemben ilyen eszközöket. Európában először 1857- ben nyílt meg városi közúti lóvasút, éspedig Párizsban. A vonal a Place de la Concorde- Passy—Saint Cloud Versailles útirányon vezetett. Ezt követően Angliában (Birkenhead, London) is megépítették az első városi lóvasutakat. Magyarországon is korán felmerült a városi lóvasutak építésének igénye. Az 1840-es évek végén már felvetették Buda városa területén egy Zugligetbe vezető vonal építésének gondolatát, 1852-ben pedig a Császárfürdő—Zugliget vonal építését a városi hatóság is támogatta - de a terv valóra váltására még másfél évtizedig kellett várni. Az első városi lóvasutat Pesten avatták fel 1866. július 30-án, a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között, 9 km hosszban, a Pesti Közúti Vaspálya Társaséig (PKVT) első vonalaként. A vonalon végig emeletes felül és a peronon nyitott, alul zárt kocsik közlekedtek. Emellett egyszintes fedett és nyitott kocsikat is járattak, de csak az első pesti indóházig (a mai Nyugati pu.-ig). 1868-ban Kőbányára és a Városligetbe vezető két újabb vonalat is megnyitott a társaság. Ugyanebben az évben a Budai Közúti Vaspálya Társaséig (BKVT) is üzembe helyezte az 1849-ben megnyílt Lánchíd budai hídfőjétől az Élelemtár (ma: Bem) térnél lévő elágazással a Zugligetbe és Óbudára vezető vonalait (128. kép). Az első lóvasutakat az utazóközönség: a munkába járók és a kirándulók is hamar megkedvelték. Krúdy Gyula így ír „A vörös postakocsidban (1913) a néhai zugligeti lóvasúttal tett ráérős kirándulásról: „Lóvas-128. kép. A Budai Közúti Vaspálya Társaság vonala a Császárfürdőnél 230
