Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 5. A magyar vasutak hőskora

A kontinensen az első ilyen lebegővasutat kísér­letképpen 1826 körül építették meg német terüle­ten. Elberfeld mellett. Az akkori műszaki fogalmak szerint a lebegövasút előnyét abban látták, hogy gyorsan megépíthető, az országutak keresztezésénél a pályatestbe olyan geren­da iktatható, melyet a vasút elhaladása után ki lehet emelni, és az utat szabaddá lehet tenni, s a berendezés karbantartása is könnyű. A legcsábítóbb azonban az alacsony építési költség volt: a lebegővasút mint­hogy a földmunkák jórészt elmaradnak kb. fele annyiba került, mint a jól és tartósan megépített vas­úti pálya. A Palmer-féle vasúttal 1824-ben, Angliában tett utazása során ismerkedett meg Johann Georg Bodmer (1786—1827), a badeni sóbányák igazgatója. Az új­fajta vasút felkeltette érdeklődését, mert arra gondolt, hogy a gazdaságilag és közlekedési szempontból el­maradott országokban, így Magyarországon is siker­rel lehetne alkalmazni. Az eredeti konstrukciót kissé megváltoztatta: egy sín helyett kettőt építtetett, és - Bollinger és Társa bécsi mechanikusokkal együttmű­ködve, akik a négykerekű járművet konstruálták 1826-ban szabadalmat szerzett a Palmer-féle vasút javított változatára. A Bodmer-féle vasútnál a két kovácsolt vasrúdból álló sín nem a hosszgerendán feküdt, hanem a geren­da oldalaira erősített két palló élein, amelyek kiemel­kedtek a gerenda síkjából. A kisiklás ellen egy függő­leges tengelyen elhelyezett, súrlódó kereket alkalmaz­tak, amely a két palló közé nyúlt be (5.5. ábra). Ez a szerkezet erősebb és stabilabb volt. mint mintaképe, de azért a ..lebegővasút'’ elnevezésre ez is rászolgált: szeles időben a kocsik lengése olyan nagy volt. hogy a forgalmat be kellett szüntetni. Bodmer nagy üzleti érzékkel megáldott ember volt. találmányát ügyesen propagálta, és sikerült József ná­dort is megnyernie a létesítendő vasút gondolatának. A nádornak a magyar gazdasági életet segítő, de a bécsi udvar által nem támogatott javaslatai közé tar­tozott a Pest- Debrecen közötti útvonal kiépítése is. Kezdetben a Pest és Szolnok közötti hajózó csatorna gondolatát karolta fel. E csatorna megépítését főként az állami monopóliumot képező sószállítmányok költségeinek csökkentése érdekében szorgalmazta, de a magyar mezőgazdasági termények bécsi piaci árá­nak csökkenését, a szállítások rendszerességét is re­mélte tőle. 1821. évi felterjesztésére melyben a csatorna építésének költségeit a sóalapból javasolta fedezni az udvartól csak öt év elteltével. 1826-ban kapott, lényegében elutasító választ. Ebben a légkörben jelent meg Pozsonyban - az 1825—27. évi országgyűlés folyamán Heinrich Schlegel bécsi kereskedő, aki vállalkozott Bodmerék szabadalmának értékesítésére. Bodmer is odautazott, hogy bemutassa találmányának mintáját. A kedvező fogadtatáson felbuzdulva Bodmer a ná­dor elé már egy egész vasúthálózat tervét terjesztette, mely öt év alatt a Pest Szolnok- Debrecen, a Pest—Győr—Sopron Bécsújhely, valamint a Győr-Fiume vonalak, összesen mintegy 900 km-es háló­zat kiépítését irányozta elő. Úgy képzelte, hogy az évről-évre megépítendő vonalak tiszta jövedelmei fe­deznék a szerény alaptőkéhez hiányzó összegeket, amelynek mintegy 40%-os kamatozását ígérte. Való­színű, hogy a vasútépítések történetében ennél nai­vabb költség-előirányzatot sehol sem készítettek... Szerencsére a csalóka terv — bizonyára az általá­nos tőkeszegénység és a ki nem próbált műszaki konstrukcióval szembeni bizalmatlanság miatt nem vezetett nagyarányú vállalkozásra; maga a nádor is csak egy rövid. Pestről Kőbányára vezető 1 mérföld (1,6 km) hosszú próbavasút építése mellett foglalt állást. A nádor előterjesztését a császár 1827. szeptem­ber 3-án csak a vasút megépítése és megnyitása után írta jóváhagyólag alá. Ez tekinthető az első magyarországi vasút-engedélyezési okiratnak. 1827 tavaszán megalakult egy bizottság báró Wenckheim József (1778—1830) vezetésével, amely akciót indított az építéshez szükséges pénz előteremté­sére. Első ülésének meghívó levele lelkes hangon fej­tette ki a tervezett vasút előnyeit: ...,,a világszerte elismert vasutak felállításának kiterjedt nagy haszna, amelyek által főképp a magyarországi termesztvé­­nyeknek a tengeri révpartokhoz való igen könnyű és gyors szállítása s következőleg a termesztvényeknek igen jó ára is eszközöltethetne, a magyar kereskede­lemnek rend felett való és álmélkodásra méltó rugót adhatna". A vállalkozáshoz szükséges 20 000 forint tőkét részvények kibocsátásával fedezték. A részvényesek jegyzéke jó keresztmetszetét adja a korabeli társadal­72 5.5. ábra. A Bodmer-féle függövasút

Next

/
Oldalképek
Tartalom