Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában
nyokra vonatkozó ismeretek elsajátítása és néhány mozdony megrendelése céljából. Az angliai Birmingham közelében, Stourbridge-ben lévő Forster, Rastick és Társai gyár szállította az 1829. augusztus 8-án kipróbált mozdonyt, a „Stourbridge Lion”-1, amely az ismert Stephenson-típusok egyike volt (4.17. ábra). A mozdonyt kocsik ráakasztása nélkül maga Allen vezette, s az utat baj nélkül megtette ugyan, de a pálya egy gyenge felépítményű szakaszán olyan rongálódásokat okozott, hogy a társaság, kiábrándultán, évekre lemondott a gőzmozdonyos üzemről. A hegyes vidék forgalmát azután kötélvontatással, illetve a gravitációs erő kihasználásával bonyolították le. A szerencsétlen „Lion” pedig nemcsak a síneket törte szét, hanem Allen karrierjét is a társaságnál. A mozdonyt félreállították egy mellékvágányra, ahol — a korabeli híradások szerint — mint „félelmetes oroszlánábrázat” ijesztgette a gyerekeket. Úgy másfél évtized múlva ócskavasként adták el, kazánját pedig egy álló gőzgép részeként hasznosították. Egy másik társaság, amely jelentős szerepet vitt az amerikai vasutak történetében, a Baltimore—Ohio Railroad. Noha ez a korszak a csatornaépítés virágkora volt, Baltimore városának ilyen lehetőség nem állt a rendelkezésére: hegylánc választotta el gazdasági hátterétől, megakadályozva a nyugati irányú forgalmat. 1827-ben a város tekintélyes polgárai elhatározták, hogy a személy- és áruszállítás céljára közforgalmú vasutat építenek. Ez volt az első nagy vasúttársaság az Egyesült Államokban. Amikor 1828. július 4-én az alapkövet ünnepélyesen lerakták, Charles Carol/ (1737-1832), aki a Függetlenségi Nyilatkozat (1776) egyik aláírója volt, beszédében hangsúlyozta: ez a lépés alig kisebb jelentőségű, mint a Nyilatkozat aláírása; az ő és társai szeme előtt ugyanis már egy amerikai nemzeti vasúti rendszer létrehozása lebegett. Amikor az első néhány kilométernyi vonalat megépítették, mutatta be Peter Cooper (1791 1883) New Yorkból a „Tom Thumb” (Hüvelyk Matyi) nevű mozdonyát, az első amerikai építésű gőzmozdonyt az igazgatóságnak (4.18. ábra). A liliputi masina rászolgált a nevére; teljesítménye alig tett ki egy lóerőnél többet. Építője ezzel kívánta bebizonyítani, hogy a kanyargós amerikai pályákon még a legkisebb sugarú ívekben is (120 m-ig) lehet gőzmozdonnyal közlekedni. A furcsa külsejű járműnek alacsony alváza volt, rajta állt a keskeny, függőleges kazán. A gőzhenger dugattyúja fogaskerék-áttétellel mozgatta a hajtott kerékpárt. Egy szíjjal hajtott fújtató szította a tüzet, ha a gép mozgott. Nagy szenzációt keltett, amikor a „Tom Thumb” 1830-ban a kétvágányú pályán versenyre kelt egy ugyanolyan tömegű kocsit vontató lóval (4.19. ábra). A kis mozdony már jól elhagyta a lóvontatta kocsit, amikor a fújtató felmondta a szolgálatot, és a gőzmozdony remélt győzelme elmaradt. A társaság így azután lóvasúti üzemet vezetett be, amikor az első vonalszakasz elkészült. A Liverpool- Manchester Vasút nagy sikereiről értesülve és azon felbuzdulva a Baltimore—Ohio Rail-62 4.18. ábra. A „Tom Thumb” 4.19. ábra. A „Tom Thumb" versenye a lóvasúttal (korabeli vázlat)
