Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig

századtól kezdve többen és különböző országokban is gondoltak, működő modelleket is építettek. A 15. századból ismeretes egy német kézirat, amely rakéta­hajtású kis kocsit ábrázol. Ferdinand Verbiest (1623 —1688) Kínában élő jezsuita misszionárius 1687-ben megjelent ..Astronomia Europaea" című könyvében saját kísérleteiről számol be. melyeket gőzsugárhajtá­sú kis kocsival végzett. Denis Papin - akinek kísérle­teiről már szó volt — Leibnizhez írt levelében röviden arról ír. hogy gőzzel hajtott kis kocsimodellel kísérle­tezik. Az ezek és más hasonló kísérletek eredményeként létrejött szerkezetek azonban inkább csak fizikai de­monstrációs eszközök maradtak, semmint a gyakor­latilag használható gőzkocsi előfutárai. Az első gőzkocsi, melynek némi gyakorlati sikere is volt. 1770-ben született meg. és Nicolas Joseph Cugnot (1725—1804) francia hadmérnök nevéhez fűződik. Cugnot — katonaember lévén — gépét elsősorban ágyúk vontatására akarta felhasználni, kiküszöbölen­dő a lovontatást. Első modelljét már 1763-ban elkészí­tette. s ennek sikere felkeltette a vezető katonai körök érdeklődését, anyagi támogatást is biztosítottak a fel­találó számára. .Az 1769—70-ben megépített jármű a kitűzött cél­hoz igazodott. Háromkerekű, részben fából készült robusztus szerkezet, amelynek az elején függesztette fel Cugnot az egyébként elégtelen méretű gőzkazánt. E mögött volt a két függőleges, még egyszeres gőznyo­mással működő gőzhenger. A gépezet technikatörténeti nevezetessége. hog\ Watt gőzgépe előtt megoldotta a gözdugattyú egyenes vonalú mozgásának átalakítását forgó mozgássá. E célra ún. kilincsmüvet alkalmazott: ennek lényege egy pecek, amely nekifeszült a kilincskerék fűrész alakú fogainak, s ezáltal hozta forgásba a jármű első kerekét. Noha Cugnot elgondolása alapjában helyes volt. gőzgépének arányai rosszul sikerültek. Terheléssel igen lassan haladt, óránként csak 4—5 km-es sebessé­get ért el. és — ami még nagyobb hiba volt - 12—15 perces működés után gőzfejlesztés végett meg kellett állnia. A Párizsban lebonyolított próbamenetek sem jár­tak szerencsével. Egy alkalommal — fordulóban — a kocsi felborult és összetört. Hogy a további balesete­ket elkerüljék, a próbákat betiltották. Cugnot gépe azután — mint a világ első közúti gőzkocsija — a párizsi Musée du Conservatoire national des arts et métiers-bt (ma: Musée des Techniques) került, és a múzeum közlekedési gy űjteményének talán legerteke­­sebb darabja 9. kép . 9. kép. A gőzmozdony és a gépko­csi közös őse Cugnot gőz­kocsija 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom