Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig
3.5. ábra. Watt kondenzátoros gözszivattyúja 3.6. ábra. Watt kétszeres működésű, bolygómüves megoldással forgó mozgást végző gőzgépe H m Az 1780-as évek elején Watt újabb fontos lépéseket tett gépe fejlesztésére. Az egyik a kettős működésű gőzgép megoldása, ahol a gőznyomás a dugattyú mindkét oldalán munkát végez. A másik a gőz expanziójának hasznosítása. Felismerte ugyanis, hogy a friss gőzzel takarékoskodni lehet, ha a dugattyú löketének csak egy részén vezet be gőzt. mert a gőzbevezetést elzárva, a kitáguló gőz is munkát végez. Ezek az újítások és számos más újabb szerkezeti megoldás, illetve találmány révén Watt gőzgépe valóban univerzális hőerőgép lett. amely a termelés szinte minden ágában, az egész világon elterjedt (3.6. ábra). A modern gőzgép megszületésének jelentőségét alig is lehet túlértékelni. Marx (1818—1883) írja a „Tőkédben: A gőzgép volt az első olyan erőgép, „amely szén és víz elfogyasztása révén hajtóerejét önmaga termeli, amelynek erőkifejtését az ember tökéletesen ellenőrizheti, amely mozgékony és mozgatásra használható. amely nem vidéki, mint a vízikerék, hanem városi, amely lehetővé teszi a termelésnek a városokba való összpontosítását és nem szórja szét vidéken, mint a vízikerék, amely műszakilag sokoldalúan alkalmazható. és amelynek működése viszonylag kevéssé függ helyi körülményektől.” A gőzgép megjelenése és kifejlődése nyitotta meg az utat a közlekedés forradalmához, így a gőzüzemű vasút megszületéséhez is. Gőzgéppel — vízen és szárazon Noha készen állt az univerzális erőgép, a gözüzem térhódítása a közlekedésben még néhány évtizedet váratott magára. Mind a hajózásban, mind a szárazföldi közlekedésben számos műszaki problémát kellett még megoldani ahhoz, hogy a stabil erőgép jármüvek mozgatására is alkalmassá váljék, illetve hog\ kialakuljanak a gőzgép teljesítményeinek és sajátosságainak megfelelő gépezetek és járműszerkezetek. Az első átütő siker a hajózásban következett be. Állítólag a 16. században már kísérleteztek gőzzel hajtott hajóval. E korai kezdeményezésekről azonban alig van valami ismeretünk. Gyakorlati eredményük sem lett — de nem is lehetett, minthogy a megfelelő erőgép még hiányzott. Amikor pedig a gőzgép már kifejlődött, nehéz problémát kellett megoldani: az evező vagy a vitorla gőzgéppel való helyettesítését. Nem csoda, hogy a megoldás keresése során nem egy fantasztikus szerkezet született (gőzgéppel hajtott evezők, rakétahajtás stb.). Ezek a tapogatódzó kísérletek azonban hamarosan abbamaradtak. Egy rendszer bizonyult csak életképesnek: a lapátkerék. A lapátkerék azonban nem a gőzhajóval alakult ki. Már korábban is használták: forgattyú és csörlő segítségével hajtották. A gözhajózás korszakát megelőzően több olyan megoldással is kísérleteztek, amely a folyókon a körülményes parti vontatás kiküszöbölését célozta. így például 1784-ben gróf Batthyány Tódor (1729—1812) megépítette a „Bucintoro” nevű hajóját, amely a Dunán „saját erejéből” hegymenetben haladt. A hajónak nagy lapátkerekei voltak, amelyeket egy járgányszerkezet mozgatott: körbe járatott lovak vagy ökrök hajtották. A sikeres gépi hajtású hajó azonban csak a kifejlett gőzgép és a lapátkerék összeházasításával valósulha-
