Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig
3.7. ábra. Fulton ..Clermonf-ja tott meg. Ezzel is sokszor próbálkoztak, de gyakorlati eredményt nemigen értek el. Csak 1788-ban épített Angliában William Symington (1763—1831) Patrick Millend ilyen hajót, amellyel 5 mérföld óránkénti sebességet értek el. Még sikeresebb volt Symington „Charlotte Dundas” nevű hajója, melyet 1802-ben épített: két 70 tonnás bárkát vontatott, erős ellenszélben, több mint 3 mérföldes sebességgel. A jármüvet Wattféle gőzgép mozgatta, 14 lóerővel (kb. 10 kW), a hajó farán elhelyezett lapátkerékkel. Mindezek a kezdeményezések azonban nem tudták eléggé bebizonyítani a gőzhajó gyakorlati használhatóságát. Ez csak az amerikai Robert Fultonnak (1765 1815) sikerült. Fulton eredetileg festő volt. Londonban ismerkedett meg Watt-tal, aki nagy hatással volt rá; látta Symington hajóját is. Mindez felkeltette érdeklődését, és már 1803-ban elkészítette első gőzhajóját, amelyet a franciáknak akart eladni. A hajó azonban a próbaúton elsüllyedt. Európában nem találva támogatást, visszatért Amerikába. Kitartó és élelmes ember lévén sikerült figyelmet keltenie és támogatást találnia. „Clermont” nevű hajójával bebizonyította a gőzhajózás életképességét, nevét szárnyára kapta a világhír. Ezért számítják a gőzhajózás kezdetét 1807-től, a „Clermont” próbaútjától. A „Clermont” 40,5 m hosszú, 5,6 m széles, 150 tonna vízkiszorítású, fából épített folyami hajó volt, két oldalán a lapátkerekeket 20 lóerős (kb. 15 kW) gőzgép hajtotta. Az 1807. augusztus 11-én megtartott próbaúton nagy érdeklődés mellett — New Yorktól Albany városáig a Hudson folyón 226 km-es utat tett meg, 8,3 km/h átlagos sebességgel (3.7. ábra). Fulton sikerei nyomán azután a gőzhajózás gyors ütemben elterjedt Észak-Amerika folyóin, majd Európában is. A Dunán az első gőzhajót, a „Carolina’ -t (3.8. ábra) 1817-ben építette meg a magyar Bernhard Anted (1779—?). A tengereken azonban a gőzhajózás lassabban ért el sikereket, mint a belvizeken; sokáig nem tudta felvenni a versenyt kora magasan fejlett, világméretű hajózást lebonyolító vitorlásaival. Ennek egyik oka az az előítélet volt, hogy hosszú utakra a gőzhajó nem alkalmas, mert a szén, amelyet magával kell vinnie, csökkenti a hasznos terhelést. Emiatt évekig a vitorlás tengeri hajókon csak kisegítésképpen használták a gőzgépeket. A másik ok a lapátkerék volt, amely a magas tengeri hullámokon bukdácsolásra kényszerítette a hajókat. Ezen a hajó farán, mélyen a vízben elhelyezett hajócsavar és a gyorsabb járatú gőzgépek építése segített. Az első használható hajócsavart 1827- ben Josef Ressel (1793—1857) szerkesztette. A múlt század negyvenes éveiben kezdődött a csavarhajtású tengeri hajók tömeges megjelenése, de még 1870-ben 24 3.8. ábra. Bernhard „Caroliná”-ja
