Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Évszázadunk vasútja - 11. A korszerű pálya és állomásai

Az állomások legjellegzetesebb épülete az utasforgalom céljaira emelt úgynevezett felvételi épület. Helyzete a vágányokhoz képest alapvetően kétféle lehet: a vonal végpontján kialakított fejpályaudvar esetében a vágányok végződésénél, átmenő állomásnál pedig oldalsó helyzetben építik meg. E két alapmegoldás számos további változatban fordul elő aszerint, hogy az állomást vonatfogadó csarnokkal, verandával, illetve szigetperonos elrendezéssel, aluljáróval, valamint egy vagy több szinttel építették-e meg (11.14. ábra).

Ugyancsak többféle változatot mutat a település és az állomás egymáshoz viszonyított helyzete (11.15.

b)

c)

11.15. ábra.

Az állomás és a település helyzete: a) fejpályaudvar a település szélén; b) fejpályaudvar a vasútvonal továbbépítése esetén; c) fejpályaudvar átalakítása (ill. áttelepítése) és középállomás építése a vasútvonal továbbvezetése esetén; d) középállomás a település szélén; e) középállomás a településtől távolabb

217

11.13. ábra.

Rendező pályaudvar: a rendező vágánycsoport nyalábos lírája

11.14. ábra.

A felvételi épület helyzete a vágányokhoz képest (Kubinszky Mihály nyomán): a) a vágányok végződése előtt; b) oldalsó helyzetben (esetleg vonatfogadó csarnokkal); c) a vonatfogadó csarnok előtt; d) a vágányok két oldalán (ezeket többnyire csarnok fedi); e) mint d), de a vágányok előtt fejperon; f) a vonatfogadó csarnok előtt és két oldalán; g) egyszerű középállomás, a vágányok fedettek; h) állomásépület a vágányok mellett; i) állomásépület szabadon álló vonatfogadó csarnokkal; j) állomásépület egybeépített vonatfogadó csarnokkal; k) állomásépület a peront szegélyező verandával; I) a vágányok közötti szigetperonos elrendezés