Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 11. A korszerű pálya és állomásai
10.21. ábra. Francia gázturbinás vonat, amely a kísérleti meneteken 307 km/h sebességet ért el tettek ki gázturbinás vonatokat. 1972. augusztus 3-án sikerült a próbaszerelvénnyel 307 km/h sebességet elérni. Ezekbe a helikopterekben is használt gázturbinatípust építették be (10.21. ábra). A gázturbinás vasúti vontatójármüvek előnye az elérhető nagy teljesítmény, a kis helyszükséglet, a kedvező vontatási költség. Hátrányai között első helyen áll a magas zajszint, amit azonban újabban sikerült elfogadható mértékre csökkenteni. Noha a gázturbinásjármüvek szerepe a vasúti üzemben ma még nem jelentős, úgy tűnik, hogy ezek az új vontatójármüvek ígéretes jövő előtt állnak. 11. A KORSZERŰ PÁLYA ÉS ÁLLOMÁSAI A vaspálya kialakulása mint láttuk — évtizedekkel megelőzte a gőzmozdony kifejlődését, és ma már több mint két évszázados múltra tekinthet vissza. E hosszú idő alatt a vasúti pálya — csakúgy, mint a gőzmozdony — alapelveit illetően nem változott, de szerkezeti elemeit, a tervezés módszereit, az építés és fenntartás technológiáját tekintve hatalmas fejlődésen ment át. A vasúti pálya műszaki elemei két részre oszthatók. A földmű felső síkja, az úgynevezett koronaszint alatti rész az alépítmény, hozzá tartoznak a különböző műtárgyak: az’átereszek, hidak stb. is. Az e fölé beépített ágyazat, az aljak és a sínek alkotják a felépítményt (11.1. ábra). A vasútvonalak tervezése és építése során több fontos jellemzőt vesznek figyelembe. Ilyenek az emelkedési és ívviszonyok. A vonalakat az előforduló legnagyobb emelkedők szerint úgynevezett terhelési szakaszokra osztják; ennek megfelelően állapítják meg a rajtuk közlekedtethető vonatok terhelését. Az ívviszonyok főként az engedélyezhető legnagyobb sebességet befolyásolják. Emellett az engedélyezett sebességet a pálya műszaki elemeinek és állapotának együttes mérlegelésével állapítják meg. Rendkívül fontos jellemző mint említettük a megengedett tengelyterhelés, ami a jármű saját tömegének és hasznos terhelésének egy tengelyre jutó hányada. Ennek legnagyobb értékét, azaz a vágány teherbírását főként a felépítmény rendszere, az aljak távolsága és az engedélyezett legnagyobb sebesség befolyásolja. A vonalon lévő állomások tervezése szempontjából igen lényeges a közlekedő vonatok legnagyobb hossza, amit a vonatok tengelyeinek számában határoznak meg. A MÁV-nál például 60-, 100-, 120- és 160-tengelyes tehervonatokat vesznek figyelembe, a vonal jellegétől is függően. 11.1. ábra. A vasúti pálya fő részei 210
