Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 8. Kocsik és vonatok
8.12. ábra. A modern „Rheingold” Stahleck váránál, a Rajna mellett 86. kép. Az Osztrák ÁllamvasútTársaság szénszállító nyitott kocsija 1857-böl 87. kép. A Csehszlovák Államvasutak korszerű, nyitható tetejű fedett teherkocsija és a vasút a postakocsikat kiszorította a személyforgalomból. kézenfekvő volt. hogy átvegye az úgynevezett ..postakényszer”-nek alávetett levél-, pénz- és csomagküldemények továbbítását is. amelyeknek szállítására a postának monopóliuma volt. Számos országban — így Magyarországon (1851) is — hosszabb időn át kötelezték a vasutakat arra. hogy a vasúti postakocsikat (85. kép) ingyen továbbítsák, sőt karbantartsák. Később a posta átalányösszeget fizetett a vasútnak ezekért a szolgáltatásokért. A vasúti postakocsi nemcsak a küldeményeket továbbítja, hanem mozgó postahivatal is. ahol a küldeményeket rendezik, és más munkákat is végeznek. Ez a tradicionális munka azonban világszerte fokozatosan veszít a jelentőségéből. nemcsak a gépkocsi- és légiforgalom belépése folytán, hanem újabban főként a nagy automatikus gépi osztályozóberendezések térhódítása miatt. Az idők során kialakultak a személyszállító vonatok különböző kategóriái. Az alapvető vonatfajta a mindenütt megálló személyvonat; a mellékvonalakon pedig vegyesvonatokat — a személykocsik mellett teherkocsikat is továbbító szerelvényeket közlekedtettek. Több vasút bevezette a kevesebb állomáson megálló személyvonatokat, sebesvonat elnevezéssel. A legrövidebb utazási időt biztosító gyors- és expresszvonatok menetdíja pedig általában 50%-kal magasabb. mint a személyvonatoké. A különleges szolgáltatásokat biztosító luxus-expresszvonatokon többnyire pótdíjakat kell fizetni (8.11., 8.12. ábra). A vasutak személyszállítási tevékenysége mellett — amelyet sokan a vasút fő feladatának tekintettek az áruszállítás bizonyult a fő bevételi forrásnak. A vasúti teherkocsik elég korán elkülönültek a sze-179
