Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka

Elgondolkoztató, amit Henry Thames Bouckle (1821 -1862) angol kultúrtörténetíró vetett papírra: „A mozdony többet tett az emberiség egyesítéséért, mint az összes filozófusok, költők és próféták előtte, a világ kezdete óta.” De amilyen mértékben távolodunk a gőzmozdony fénykorától, úgy nő világszerte az érdeklődés a vasút régi technikája iránt. A vasút története ma már nem­csak a tudomány- és technikatörténészek szőkébb körének témája, hanem az emberiség kultúrtörténeté­nek is fontos fejezete lett. Nélküle azok a hatalmas változások, amelyek a 19. és 20. század társadalmi­gazdasági fejlődését jellemezték, alig volnának meg­­érthetők. Ösztönösen vagy tudatosan, ez késztet ezreket idősebbeket és a fiatalabb generációk tagjait egyaránt —. hogy gyűjtsék a vasút régi emlékeit, hogy modelle­ket és modellvasutakat építsenek, hogy minél többet megtudjanak a vasút múltjáról. A „railroadiana” ma már széles tömegek nemes szenvedélyévé vált. Mindez része a nosztalgiahullám általános divatjának is. de talán több ennél: a törté­nelmi múlt jobb megismerésének vágya, ami a jövő építéséhez is alapvető tanulságokkal szolgálhat. Ez készteti a múzeumokat is arra. hogy amennyire csak lehet, megőrizzék a gőzmozdonyos korszak tár­gyi és írásos emlékeit, hogy kutassák és feldolgozzák a vasút történetét, kifejlesszék a közlekedési és ezen belül a .vasúti muzeológiát. A legnehezebb feladat persze a régi vasúti jármü­vek. köztük az eredeti gőzmozdonyok megőrzése. Csak kevés múzeum mondhatja magát olyan szerencsés­nek, hogy a legelső gőzmozdonyok valamelyikét be­mutathatja. Amikor e mozdonyok még a „jelen” kor­szakukat élték, nemigen gondoltak arra, hogy ha ki­szolgálnak, egy-egy jellegzetes darabjukat meg kellene őrizni az utókor számára; győzött a gazdasági szem­pont, és ócskavas lett belőlük — még a legnevezete­sebb gőzmozdonyok nagy részéből is. A történelem zivatarai közepette gyakran az írásos dokumentu­mok, rajzok sem maradtak meg, amelyek alapján hiteles másolatukat meg lehetne építeni. De a megmaradt gőzmozdonyok megőrzése sem könnyű feladat. Már a valóban megőrzésre érdemes, nyilván erősen korlátozott számú példányok kiválasz­tása is felelősségteljes döntéseket kíván, még nehezebb a muzeálissá nyilvánított gépek többnyire elkerül­hetetlen — igényes helyreállításának, gondozásának és megőrzésének biztosítása, valamint bemutatásának megoldása. Mindez ugyanis nemcsak lelkesedést, hoz­záértést, hanem jelentős anyagi áldozatokat is kíván (71. kép). 71. kép. A bécsi Technisches Museum mozdonyskan­zenje a múzeum kertjében 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom