Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
50. kép. A Robert Stephenson által 1859-ben épített mozdony az egyiptomi alkirály számára zat is kiépült, Kairó déli körzetében. így azután viszonylag gyorsan létrejött az első afrikai vasúti hálózat, amelynek hossza 1860-ban már meghaladta a 440 km-t. Kairótól délre, a Nílus mentén fokozatosan kiépítették a fővonalat Aszjutig, majd egészen Asszuánig (50. kép). A két kontinens: Ázsia és Afrika között a vasúti összeköttetés az első világháború alatt létesült. A vonal az egyiptomi vasutak El-Kantara állomásától a Szinai-félszigeten át, a Földközi-tenger partjával párhuzamosan vezet Gázáig; 1920-ban Haifáig meghoszszabbították. A Tel Aviv—Jeruzsálem közötti 1000 mm nyomtávolságú vasutat pedig normál nyomtávolságúra építették át. Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén az első vasutak a múlt század végén épültek, amikor a török uralom, illetve az angol gyarmatosítás ellen kirobbant az úgynevezett mahdita felkelés (1881), amely független mohamedán állam alapításához, majd leveréséhez vezetett (1898). Az angolok, hogy utánpótlási vonalaikat biztosítsák, kiépítettek néhány fontos, a Nílushoz és a Vörös-tengerhez vezető vasútvonalat. így 1899-ig megnyílt a Vádi-Halfától a Núbiai-sivatagon át Abu- Hamedig, 1905-ben pedig a Port Szudán vörös-tengeri kikötőtől a Nílus-parti Atbaráig megépített vonal. A Nílus mentén az Abu-Hamed és a főváros, Kartúm közötti vasút 1911-ben elérte - Szennáron át — a nyugatra fekvő El-Obeidet. A két világháború között (1929) létesült a Port- Szudán - Kaszala -Szennár vasút. Ezzel jelentős, átlós fővonal jött létre, mely a Vörös-tenger partvidékét az ország nyugati részeivel kötötte össze. A franciák gyarmatosítási törekvése Afrika északnyugati területeire összpontosult. Ennek megfelelően először Algériában, majd Tunéziában és Marokkóban építettek vasutakat. 51. kép. Az első algériai vasút megnyitása
