Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok

50. kép. A Robert Stephenson által 1859-ben épített mozdony az egyiptomi alkirály szá­mára zat is kiépült, Kairó déli körzetében. így azután vi­szonylag gyorsan létrejött az első afrikai vasúti háló­zat, amelynek hossza 1860-ban már meghaladta a 440 km-t. Kairótól délre, a Nílus mentén fokozatosan kiépítették a fővonalat Aszjutig, majd egészen Asszu­ánig (50. kép). A két kontinens: Ázsia és Afrika között a vasúti összeköttetés az első világháború alatt létesült. A vo­nal az egyiptomi vasutak El-Kantara állomásától a Szinai-félszigeten át, a Földközi-tenger partjával pár­huzamosan vezet Gázáig; 1920-ban Haifáig meghosz­­szabbították. A Tel Aviv—Jeruzsálem közötti 1000 mm nyomtávolságú vasutat pedig normál nyomtávol­ságúra építették át. Egyiptomtól délre, a mai Szudán területén az első vasutak a múlt század végén épültek, amikor a török uralom, illetve az angol gyarmatosítás ellen kirobbant az úgynevezett mahdita felkelés (1881), amely függet­len mohamedán állam alapításához, majd leveréséhez vezetett (1898). Az angolok, hogy utánpótlási vonala­ikat biztosítsák, kiépítettek néhány fontos, a Nílushoz és a Vörös-tengerhez vezető vasútvonalat. így 1899-ig megnyílt a Vádi-Halfától a Núbiai-sivatagon át Abu- Hamedig, 1905-ben pedig a Port Szudán vörös-tenge­ri kikötőtől a Nílus-parti Atbaráig megépített vonal. A Nílus mentén az Abu-Hamed és a főváros, Kartúm közötti vasút 1911-ben elérte - Szennáron át — a nyugatra fekvő El-Obeidet. A két világháború között (1929) létesült a Port- Szudán - Kaszala -Szennár vasút. Ezzel jelentős, át­lós fővonal jött létre, mely a Vörös-tenger partvidékét az ország nyugati részeivel kötötte össze. A franciák gyarmatosítási törekvése Afrika észak­­nyugati területeire összpontosult. Ennek megfelelően először Algériában, majd Tunéziában és Marokkó­ban építettek vasutakat. 51. kép. Az első algériai vasút meg­nyitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom