Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
Algériában az első rövid vasútvonal 1862-ben nyílt meg, Algírés Blida között (51. kép). A hálózat hossza azonban 1870 végére már meghaladta az 500 km-t, ami az évszázad végére mintegy 3200 km-t ért el. Tunéziában egy évtizeddel később, 1872-ben indult meg az első vasút forgalma, Tunisz és Goléa között (6.29. ábra). A hálózat 1900-ban közel 1100 km-t tett ki. Marokkóban az első világháború előtt épült meg a Rabat Fez közötti vasúti összeköttetés, amelyet később Rabat és Casablanca, illetve Marrákes között is kiépítettek. Az algériai és marokkói hálózatok kifejlődésével és a csatlakozó vonal megépítésével kialakult egy több mint 2000 km hosszú kelet nyugati vasúti összeköttetés a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai mentén. Ugyancsak a franciák építették meg a mai Szenegál és Mali területén azt a fontos vasútvonalat, amely a Zöld-foknál fekvő Dakar városát a szárazföld belsejével, valamint a Szenegál és Niger folyók hajózható szakaszaival kötötte össze. Az 1000 mm-es nyomtávolsággal épült vonal első része, Dakar és Saint-Louis között 1885-ben, a Bamako és Kayes közötti rész pedig 1906-ban készült el. A hiányzó középső szakasz, Thiese és Kayes között 1924-re épült meg, és ezzel a mintegy 1000 km-es vasúti összeköttetés teljes hosszában létrejött. Említést érdemelnek még azok a vonalak is, amelyek a Földközi-tenger partvidékét a Niger folyóval és a Csád-tóval összekötő úgynevezett Szahara Vasút megvalósításának első szakaszaként épültek meg Algériában. Az egyik, a nyugati vonal örantól délnyugati irányban, az Atlasz-hegységen át a Figuig oázisig (Marokkó) vezet; később tovább építették Abadláig. A másik, a keleti változat a tengerparti Philippevilletől (ma: Szkikda) kiindulva Constantinen át dél felé, a Tuggúrt oázisig épült meg. A hatalmas műnek: a Timbuktuig, illetve a Csád-tóig vezető vonalnak tehát mindmáig viszonylag kis része vált valóra. A kiépített vonalak csak a Szahara peremvidékét érték el. Nyugat-Afrika területén az első világáború előtti időkben a franciák és az angolok gyors ütemben építettek vasutakat, amelyek az Atlanti-óceán kikötőitől a szárazföld belsejébe vezettek. így a franciák építették meg Guinea ban a Conakry Kouroussza, az angolok pedig Sierra Leone területén a Freetown— Bauya vonalakat. Elefántcsontpart (a mai Abidjantó! kinduló) és Benin (Cotonuból vezető) vonalait ugyancsak a franciák hozták létre. Angolok építették viszont a mai Ghánában a Sekondi Takoradi kikötővárost Kumasival összekötő vasutat, Nigériában pedig a Lagos—Ibadan vonalat. A németek viszonylag későn csatlakoztak az afrikai hódítókhoz, akkor, amikor a többi nagyhatalom a fekete földrész számos partvidékén kiépítette már 116 6.29. ábra. Tunézia első vasútjának felavatása
