Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok

Osztrák területen 1884-ben nyílt meg 1311 méter magasságban a 10,2 km hosszú Arlberg-alagút, amely Innsbruck és Vorarlberg között lehetővé tette a vasúti összeköttetést (43. kép). 1909-ben lett készen a 8,6 km-es, 1255 méter magasban vezető Tauern-alagút Karintiában. az észak—déli útirány számára (44. kép).

Az osztrák államterület vasúti hálózata egyébként a 80-as évek elején meghaladta már a 14 000 km-t, 1910-re pedig közel 23 000 km-t tett ki.

A hegyi vasutak igazi hazája azonban Svájc, ahol

mint korábban említettük — a vasútépítés viszonylag későn indult meg: 1847-ben kötötte össze Zürichet Badennel az első vonal. A természeti akadályok és a kantonok önállósága mellett itt egy furcsa felfogás is a vasútépítés ellen hatott. Úgy gondolták, ha a postakocsikat amelyek Svájcon át Itáliába tartva többnapos utazásra és éjszakázásra kényszerítik az utasokat felváltja a gyors vasút, az ország elesik az idegenforgalom bevételeitől. A történelem azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította: valójában a vasút kapcsolta össze egységes országgá a kantonok laza szövetségét, tette lehetővé az ország természeti szépségeinek teljes feltárását és növelte a turistaforgalmat soha nem képzelt méretűvé.

A hálózat magánvállalkozásként épült ki. 1882-ben épült meg a Gotthard Vasút; segítségével Svájc részesévé vált az észak—déli vasúti tranzitforgalomnak. A Gotthard-alagút 1154 méter magasságban, 15 kmes hosszával a világ vasútépítésének egyik legnagyobb teljesítménye (6.12. és 6.13. ábra). 1898-ban heves viták és népszavazás után - vásárolta meg az állam a legfontosabb vonalakat, és megalakították a Svájci Szövetségi Vasutat. A vasútépítés ezután újabb lendületet vett: 1906-ra építették meg a Simplon Vasutat, amelynek 19,8 km-es alagútja napjainkig a leghoszszabb Európában (6.14. ábra). Végül 1913-ban meg-97

6.11. ábra.

Az Engerth-mozdony vázlata

44. kép.

A pfaffenbergi híd a Tauern Vasúton