Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
Irodalmi tájékoztató
Sopron. (Bp., é. n.) Gerő László: Eger. (Bp., 1952.) Dercsényi Dezső—Zelnay László: Esztergom. (Bp., 1962.) Fitz Jenő—Császár László— Papp Imre: Székesfehérvár. (Bp., 1966.) Balogh Jstván: Debrecen. (Bp., 1958.) Bálint Sándor: Szeged városa. (Bp., 1959.) Horler Miklós— Sallay Marianna—Kuthy Sándor: Szentendre. (Bp.. 1960.) Nagy Zoltán—Papp Imre: Szeged, (Bp., 1960.) Dercsényi Dezső—Granasztói Pál: Vác. (Bp., 1960.) Lelkes István: Kőszeg. (Bp., 1960.) Zádor Mihály: Kaposvár. (Bp., 1969.) Horváth Béla—Marjalaki Kiss Lajos—Valentiny Károly: Miskolc. (Bp., 1962.) Koppány Tibor—Péczely Piroska—Sági Károly: Keszthely, (Bp., 1962.) Rados Jenő: Tata. (Bp., 1964.) Győr városép itéstörténete az Akadémia kiadásában jelent meg. Szerzői: Borbíró Virgii és Walló István. /Bp., 1956.) Az egykori kéziratos várostérképekre és látképekre lásd Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. {Szeged, 1928.) Uő. A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. (Szeged, 1929.) Borbély Andor—Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. (Bp., 1932. Térképészeti Közlöny.) Borbély Andor: Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból (Kolozsvár, 1943) Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. (Bp., 1933. Térképészeti Közlöny.) 1965-ben indult meg a Levéltárak Országos Központjának kiadásában a hazai térképanyag közzététele Maksay Ferenc szerkesztésében: ,,Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban” címen. Az 5 folio kötetre terjedő kiadvány a debreceni, egri, esztergomi, győri, gyulai, kaposvári, kecskeméti, miskolci, nyíregyházi, Pest és Nógrád megyei és a pécsi állami levéltárak anyagát öleli fel. Fodor Ferenc: A magyar térképírás I—III. (Bp., 1951 — 1954.) A térkép kútfőértékéről Irmédl Molnár László: Térképalkotás. (Bp. 1970. 495. p.) Említést érdemel még Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530—1900. (Századok, 1966.) VI. VÁROSAINK ELNEVEZÉSE, UTCA- ÉS DŰLŐNEVEI E fejezetben foglaltakhoz a magunk gyűjtötte forrásanyagon kívül az alább felsorolt művek nyújtottak tájékoztatást. Bállá Gergely: Nagykőrösi krónika. (Kecskemét, 1856.) Bárdos J.: Pécs régi német utcanevei. (Budapest, 1933.) Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. (Szolnok, 1941.) Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I—III. V. (Budapest, 1913.) Eperjessy Kálmán: Várostörténet az utcanevekben. (Budapest, 1937., Domanovszky Emlékkönyv.) Uő. A helynév a várostörténetben. (Szeged, 1956.) Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Budapest, 1885.) Fekete Lajos: Hódoltságkori oszmanli-török helyneveink. (Budapest, 191 3. Századok.) H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. (Budapest, 1959.) Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Pest, 1851.) Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Bpest., 1963.) Győrffy István: Helyneveink gyűjtése. (Budapest, 1927. Magyar Nyelv.) Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. (Föld és Ember, 1926.) Hain Gáspár: Lőcsei krónikája. (Lőcse, 1910—13.) Heckendst Gusztáv: Helységnév és történelem. (Budapest, 1966. Élet és Tudomány XXI. 19.) Inczefi Géza: Csongrád megye nyugati részének régi földrajzi nevei. (Szeged, 1960.) Uő. Szeged környékének földrajzi nevei. (Szeged, 1960.) Iványi Béla: Képek Körmend múltjából. (Körmend, 1943.) Kázmér Miklós: Földrajzi névkutatások 1945—1955 között. (Bu- 297
