Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

Irodalmi tájékoztató

298

dapest, 1965.) Kemény Lajos: Kassa város régi számadáskönyvei. (Kassa, 1892.) Kertész Manó: A magyar helynévadás történetéből. (Budapest,

1939. ) Klemm Antal: Pécs helynevei. (Pécs, Pannónia Könyvtár, 16.) Kniezsa István: A párhuzamos helynévadás. ( Budapest, 1944.) Lőrincié Lajos: Földrajzi névgyűjtésünk múltja, jelene és feladatai. (Budapest, 1949.) Uő. Földrajzi neveink élete. (Budapest, 1947.) Magdics István: Diplomatarium Ráczkeviense. (Székesfehérvár, 1888.) Mályusz Elemér: A magyarság és a városi élet a középkorban. (Budapest, 1944.) Melegdl János: Hegy- és folyó-, pataknév. (Magyar Nyelv, 1916., 331...332.) Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Mendöl Tibor: Alföldi városaink morfológiája. (Debrecen, 1936.) Mezős/ Károly: Kiskunfélegyháza határtörténete. (uo. 1932.) Nyárády Mihály: A Debrecen név eredete. (Nyíregyháza, 1943.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. (Pest, 1868.) Orbán Dezső: Celldömölk helynevei. (Pápa,

1940. ) Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. (Pozsony, 1905.) Uő. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején I—II. (Bp., 1891.) Pais Dezső: Eyg fűzfanév. (Magyar Nyelv, X. 1914., 68...72.) UŐ. Kecskemét. (Szeged, 1930.) Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. (Budapest, 1942.) Pancratz, A.: Die Gassennamen Hermannstadts. (Hermannstadt, 1936.) Papp László—Végh József (szerk.:) Zala megye földrajzi nevei. (Zalaegerszeg, 1964.) Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. (Bp., 1888.) Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. (Bp., 1870—1876.) Cs. Sebestyén Károly: Szegedi utcák. (Szeged, 1922.) Schmall Lajos: Budapest utcái és terei. (Budapest, 1905.) Simkó Gyula: Nyíregyháza és tanyáinak települése. (Kolozsvár, 1909.) Szabó T. Attila: A helynévgyűjtés jelentősége és módszere. (Budapest, 1934., Magyar Nyelv.) (Jő. Dés helynevei. (Torda, 1937.)

(Jő. A magyar helynévkutatás a XIX. században. (Kolozsvár, 1944.) (Jő. A személynevek helyneveinkben. (Debrecen, 1940.) (Jő. Kalotaszeg helynevei. (Kolozsvár, 1942.) Tagányi Károly: Magyar Erdészeti Oklevéltár I—III. (Bp., 1896.) Tragor Ignác: Vác utcái és terei. (Vác, 1918.) (Jő. Vác és határának hely és ingatlannevei. (Vác, 1935.) Vass Klára: Buda német utcanevei 1696— 1872. (Bp., 1905.) Weidlein János: A dűlőnévkutatás történeti vonatkozásai. (Bp., 1935. Századok.) (Jő. Dűlőnév és településtörténet. (Magyar Nyelv, 1936.) Wertner Mór: Névmagyarázatok. Férfi és helységnevek. (Bp., 1916.) Virág Rózsa: Magyar helységnevek eredete. (Szeged, 1930.) Felhasználtuk továbbá a szövegben említett városok helytörténeti monográfiáit és térképeit.

VII. VÁR OS KULTÚRA

A lokálpatriotizmusból táplálkozó hagyománytiszteletnek tulajdonítható, hogy városmonográfiáink bő teret szentelnek a kulturális fejlődés leírására. A költségvetések számottevő összeget fordítanak kulturális célokra: egyházra, iskolára, stb., sőt még arra is gondjuk van, hogy a szellemi élet helyi utánpótlását, a hazai és külföldi iskolákban tanulókat pénzbeli segélyezéssel támogassák. Hagyományos szokássá válik, hogy a városok módosabb polgárai végrendeletükben is megemlékeznek kultúrintézményeikről.

Az irodalomtörténetekben, irodalmi lexikonokban számos helyi kulturális vonatkozás található. Az összefoglaló áttekintések sorában említhetők Ivánka Endre: Iskolázás és népművelés. (Magyar Művelődéstörténet II., 427... 448.) Sinkovics István: Európai műveltség a magyar végvárak mögött. (Századok, 1943.) Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstör-