Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
Irodalmi tájékoztató
292 rus, Mályusz Elemér, Léderer Emma, Paulinyi Oszkár, Iványi Béla, Makkai László világították meg a városfejlődés egy-egy területét alapvető meglátásaikkal. (Vonatkozó tanulmányaikra előadásunk során hivatkoztunk.) A középkori városfejlődést Szende Pál foglalta össze néhány új szempontot nyújtó tanulmányában: A magyar városok a középkor végén. (Bp., 1913.) A felszabadulás után Szűcs Jenő adott marxista szemléleten nyugvó, új meglátásokat nyújtó képet a magyar városfejlődésről „Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon” címen. (Bp., 1955.) A továbbiakban bibliográfiai megjegyzéseinket a fejezet mondanivalóinak sorrendjében közöljük. A római folytonosság kérdését Pleidell Ambrus vetette fel A magyar várostörténet első fejezete c. művében. (Bp., 1934). A római kontinuitás körül felmerült vitát Székely György zárta le „A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei” címen. (Tanulmányok Budapest múltjából XII. 1957.) Vő. még Major Jenő: A magyar városhálózatról. (Településtudományi Közlemények 16. 60. 1.) A városfejlődésről összefoglaló áttekintést nyújt Makkai László: A magyar városfejlődés és városépítés történetének vázlata címen. (Bp., 1963. Kézirat.) A középkori városfejlődést Mályusz Elemér teszi vizsgálat tárgyává: A magyarság és a városi élet a középkorban. (Századok, Bp., 1944.) A mezővárosra vonatkozólag ugyancsak ő jut alapvető megállapításokra „A mezővárosi fejlődés” című tanulmányában. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Bp., 1953.) A kérdést a XV. századra vonatkozólag Bácskai Vera fejtegeti tovább „A magyar mezővárosok a XV. században” címen. (Bp., 1965.) A vásárhelyeknek a városfejlődésben való szerepét Major Jenő világítja meg „A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei”. (Településtudományi Közlemények, 18. Bp., 1966.) A középkori magyar városok helyzetébe a XII. század közepén hazánkban járt Abu Hemid al Andaluszi arab író nyújt betekintést. Helyszíni megfigyeléseken alapuló benyomásairól ad számot Freisingi Ottó „Gesta Friderici Imperatoris” című művében. I. 31. A magyarországi mezővárosokról ír kortársuk az arab Idriszi is 1154-ben kelt földrajzi munkájában. A középkori városszövetségekre ifj. Szentpétery Imre: A tárnoki ítélőszék kialakulása. (Századok, 1934.) Az alföldi városra Eperjessy Kálmán: Az alföldi város. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, Szeged, 1945.) A székely városról. Vámszer Géza: Kézdivásárhely város különleges települési formája (Sepsiszentgyörgy, 1970.) A honfoglalástól 1526-ig terjedő korszakra az összefoglaló munkák közül Magyarország története (Bp. é. n.) I. 1—158. Magyar Művelődéstörténet I—II. A középkori városfejlődés megtorpanására Makkai László im. és Szűcs Jenő im. A török hódoltság korabeli városfejlődésre: Magyarország története I. A három részre szakadt Magyarország története Mohácstól 1710- ig. Továbbá: Magyar Művelődéstörténet III. Szabó István: Pusztuló magyarság (69...99). Eperjessy Kálmán: A települési rend bomlása (129... 159.) A Habsburg abszolutizmus és a reformországgyűlések korára: Magyar történet I. 317... 550. Mendöl Tibor: Die Stadt in Karpatenbecken. Bp., 1944. Uő. Az új települési rend. Magyar Művelődéstörténet IV. 167...191. A XVIII. századi városhálózatról Makkai László im. A II. József alatt tartott országleírásról Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1782—1785) országleírásainak forrásértéke. (Agrártörténeti Szemle, 1961., 3...4.) A városhálózatról Major Jenő: A magyar városhálózatról. (Településtudományi Köziemé-
