Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
Irodalmi tájékoztató
nyék, 16.) A kiegyezés utáni évszázad városhálózati fejlődéséről Perczel Károly: A mai magyar városhálózat kialakulása. (Vidéki városaink, Bp., 196.) A mai város problémáiról Perényi Imre: A korszerű város. (Bp., 1967.) II. GAZDASÁGI ÉLET Városaink gazdaságpolitikájának megismeréséhez a társadalmi fejlődéshez hasonlóan elegendő részletfeldolgozás hiányában főleg a Magyar Történet köteteire és néhány vonatkozó tanulmányra vagyunk utalva. A gazdaságpolitikai fejlődés városonkénti feldolgozása — a társadalmi struktúráéval együtt — szintén benne van a MTA Történettudományi Bizottságának távlati munkatervében. Figyelmet érdemelnek az egyes korszakokban a mezőgazdasági fejlődésről a Magyar Művelődéstörténetben (I—V.) megjelent tanulmányok Kring Miklós, Sinkovics István, Berlász Jenő, Bakács István és lIngár László tollából. Ugyanott Paulinyi Oszkár, Berlász Jenő és Léderer Emmának az iparról és kereskedelemről szóló értekezései. A felszabadulás után megjelent tanulmányok sorából Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században. (Bp., 1963.) Bácskai Vera: Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. (Agrártört. Szemle, 1964.) Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. (Bp., 1948.) Székely György: Vidéki termelőágak és az árukiskereskedelem Magyarországon a XV—XVI. században. (Bp., 1961.) Belényesi Márta: Szőlő és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. (Néprajzi Értesítő, 1955.) Gombár József: Debrecen agrárviszonyai és agrártársadalma a XIX. század első felében. (Debrecen, 1962.) Boros Marietta: A kecskeméti homoki zöldségtermelés. (Etnográfia, 1963.) Bálint Sándor: A szegedi paprika termesztése. (Etnográfia, 1959.) Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. (Bp., 1964.) Az ipari fejlődésről: Léderer Emma: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. (Századok, 1928.) Uő. A középkori pénzüzletek története Magyarországon. (Bp., 1932.) Hilf László: A szegedi iparosság története. (Szeged, 1929.) Szádeczky Kardos Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon I—II. (Bp., 1913.) Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790—1848. (Bp., 1951.) Uő.: A magyar céhrendszer 1848 előtt. (Századok, 1949.) Berend Iván—Ránki György: Magyarország iparának XX. századeleji színvonala. (Közgazdasági Szemle, 1960.) Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. (Bp., 1955.) Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon, 1686—1848. (Akadémiai Kiadó, Bp., 1967.) Uő. A Pest megyei céhes ipar 1686—1872. (Bp., 1965.) Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900. (Bp., 1954.) Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919—1929. (Bp., 1966.) Ránki György—Berend Iván: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában 1933—1944. (Bp., 1958.) Ránki György: Magyarország gazdasága az első 3 éves terv időszakában 1947—1949. (Bp., 1963.) Ruzsás Lajos: A kapitalista iparfejlődés útja a Délkelet-Dunántúlon 1848—1900. (Pécs, 1957.) Uő. A pécsi ipar a feudalizmus végén. (Pécs, 1950.) Babies András: Az észak mecseki kőszénbányászat története. (Bp., 1967.) 293