Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

75. Zalaegerszeg

288

Zalaegerszeg, „az olajváros’’, Zala megye északi részén a hasonló nevű folyó mellett fekszik. A kereszténység szervezésekor egyházashely, a XIII. században mezővárosként említtetik. Kanizsa török kézre jutása után a királyi területen végvár és megyeszékhely. A háborús megpróbáltatásokon kívül tűzvész is pusztította. A XIX. századi vasútépítés messzire elkerülte, emiatt az évtizedeken keresztül stagnáló város csak az utóbbi években lendült fel a kőolajfinomítás révén. A határában fekvő olajmezőkön az olajkutak százai ontják a sötétzöld színű forró olajat.

Zala megye és a zalai járás székhelye. Járási jogú város, 5113 kát. holdnyi területe a szomszédos községek csatlakozásával 1963-ban 9844 kát. holdra növekedett. A lakosság száma 1967- ben 33 000 volt. A város lakosainak 10%-a él külterületen. Közlekedési helyzete nem kedvező: a forgalmas vonalaktól félreesik. Környékének közúti hálózata is csak az utolsó 10 évben épült át korszerűvé.

Ipari fejlődése lassú ütemű volt. Üzemeinek egyrészét a felszabadulás után kapta. Iparának több mint 50%-át a könnyűipar teszi, amelynek legjelentősebb üzeme a Zalaegerszegi Ruhagyár. A nehézipart a Zalai Kőolajipari Vállalat képviseli. Jelentős a Kőolajfinomító is. A mezőgazdasági termelés a város ellátási igényeihez képest nem jelentős. Területének csak 1/3-a szántó, 16%-a rét és ugyanennyi az erdő. Jelentős a szőlő (5%), gyümölcsös (4%) és a kertterület

(7%).

A Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata 1964-ben kezdte meg működését. 4 középiskolája (gimnázium, közgazdasági-, és ipari

technikum) vonzáskörzetébe 93 község tartozik. A városban Irodamli Színpad működik. A Göcseji Múzeum a helytörténetin kívül rómaikori emlékekkel és néprajzi gyűjteménnyel is rendelkezik. Nagy figyelmet érdemel a külterületén kiépülőben levő szabadtéri falumúzeuma, amely a göcseji népélet helyszíni emlékeit mutatja be. Itt jelenik meg a Zalai Hírlap c. napilap. A város, illetve a megye területén 3 kórház működik 156 000 főnyi ellátókörzettel. Az emeletes lakóépületek száma 1949-től 1960-ig több mint hatszorosára nőtt. Az új lakótelepek közművesítettek. A város belterületének közel 2%-a gondozott zöldterület.

Ellátókörzetének számában (132000) megmutatkozik az utóbbi évek erőteljes fejlődése, amit mint a kőolajbányászat szervező és feldolgozó központja ért el.

Irodalom: Pesthy P.: Zalaegerszeg múltja és jelene. Uo. 1931. 191. p.

Felsorolásunk afővároson és az öt megyei városon (Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Győr) kívül 70 járási jogú városra, összesen 76 településre terjed ki. A kézirat már nyomdában volt, amidőn Balatonfüred, Csorna és Nagyatád városi rangra emeléséről értesültünk. Ezért a szükséges adatok hiányában csak megemlítésükre szorítkozhatunk.