Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

52. Sárvár

A Rába és Gyöngyös közelében épült gazdag település. A Nádasdyak voltak a földesurai. Várát, amely egyik legjelentékenyebb középkori építészeti emlékünk, Nádasdy Tamás építtette. A XV. században virágzó mezőváros. A sárvári nyomdában készült 1539-ben az első magyar nyelvű könyv, Erdősi Silvester János magyarlatin szótára. Itt halt meg Tinódi Lantos Sebestyén, a szomszédos Sár község kriptájában temették el. A vár dísztermében berendezett múzeum több XVIII. századi freskót őriz.

1966 óta járási jogú város. Területe 6356 kát. hold. Lakosainak száma (1967) 12 000. Szombathely után Vas megye legnagyobb települése. A felszabadulás óta erősen fejlődő ipari város. A keresőknek 9%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Több mint 30 ipari vállalata van. Középiskolája, népes iparitanuló technikuma van. Előfa-gyűjteménye révén az arborétumot természetvédelmi területté nyílvánították.

Itt működik hazánk egyetlen fenyőkísérleti telepe.

Irodalom: Szeibert J.: Sárvár monográfiája. (Szombathely, 1926.)

Motován M.: Sárvár települése. Krt. 7.

259

17