Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VII. Városkultúra

belényesi, nagyszebeni, aradi és brassói iskolákban pedig a román nemzeti művelődés bontogatja szárnyait. A Felvidéken Trencsén, Nyitra, Szakolca lesznek az őrhelyei a szlovák kultúrának.

A XVIII. szazadban a polgári kultúra számára a céhi keretek és afeudális rend védelme inkább egy helyben állást, mint fejlődési lehetőséget jelentettek. A városi nemesség szemlélete a szatmári béke után megrekedt Werbőczi Hármaskönyvének eszmevilágában. A püspöki városok szellemi élete egyházi irányítás alá kerül.

A felvilágosodás eszméi a bécsi iskolákban tanu'o magyar ifjak es nemesi testőrség tagjai, az 1760-as evek vegétől pedig a Magyarországon is szaporodó szabadkőműves páholyok révén jutottak el a magyar városokba. A magyar nyelv és a nemzeti érzés fejlesztésében fontos szerepe volt a nemzeti színjátszásnak.

A reformkorban a beköltöző nemesség és a ve e együtt haladó értelmiség képviselte a városokban a haladást, szemben a feudális rendhez ragaszkodó patríciusokkal, kereskedőkkel és céhes mesterekkel. A nemességnek és az értelmiségnek tulajdonítható, hogy városaink — a főváros kivételével — a tőkés fejlődésben való megrekedésük ellenére kulturális központokká valtak. A nemesség és értelmiség kezdeményezésére és anyagi támogatásával jöttek létre a kulturaüs intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak), amelyek a tekintélyes részben német városi polgárság felé a polgári forradalom eszmevilágává! együtt a magyar nyelvet és kultúrát is közvetítették. E téren is Pesté volt a vezető szerep, ahol a kor kulturális vezető egyéniségei, valamint sajtóorgánumai tömörültek.

A millenniumi évek és a századvég városkulturajat a nagypolgári kultúra különállása és igényessége jellemzi. A társadalmi fejlődés, illetve rétegezödésből kifolyólag egységes városkultú-86. Székely katolikus diák

(Széchényi Könyvtár) 1 83