Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

V. Városképek és városalaprajzok

külső várra tagolódott (castellum és castrum). A városhoz pedig külső települések is tartoztak. A vár körvonalai ötszöget képeztek, ugyanannyi kiszögellő erőddel. A vár fallal volt körülvéve. Tartozéka volt a két részből álló megerősített L alakú Püspökvár. A kettő közt emelkedő torony alatt volt a palota főbejárata. Védőművének külső fala csatlakozott a külső vár mintegy 10 m magas kőfalához, és így teljesen zárt udvart képezett. A püspöki palota falain kerek és szegletes tornyok voltak. A csúcsíves ablakok, lőrések és kiugró védőerkélyek körül emelkedett ki a kaputorony. A várost árok övezte, hogy az ellenséget a falaktól távoltartsa. Az árok a Rábától kapta vizét, és az egész Káptalandombot körülfolyta. A város két kapuja előtt híd vezetett. A vár alatt, a mai belváros egy részén feküdt a tulajdonképpeni

Győr város. Zegzugos, szabálytalan utcákkal és apró, jobbára fa- és földházakkal. Kőházakat nagyobb számban csak a XV. században kezdenek építeni. A város központja a mai vármegyeház helyén volt. A tér legnagyobb épülete a káptalani vendégfogadó. A középkor végén a város a következő részekből állott: Váralja (Káptalanváros), Révfalu, Névtelenközség, Benedekfalva, Királyföld, Kertesszer és Adalbertföldje. Káptalan-Győr piaca a vár alatt feküdt. A későbbi Szombatpiac helye az innen nyugat felé vezető hosszú, széles, görbe irányú utca volt.

A középkori Veszprém kisebb méretű, teljesen kiépült várváros volt. Különálló részei a vár és város. A város a vár alatt és a vár körül kb. 1 kismérföldnyire húzódott. A várban volt a püspöki palota, a székesegyház, plébániatemplom és 5 kápolna. A várost a következő

1-40. Veszprém belsötornyos várfalai. (Gerő: Magyar várak, 77.)