Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

V. Városképek és városalaprajzok

városrészek alkották: Szent Katalin városrész, Szenttamásfalva, Sárszeg, Szentmiklós, Szentmargitszeg.

A püspöki székhelyek úgy a hegyvidéken, mint a síkvidéken erődszerűen voltak kiépítve, hogy a lakosságnak védelmet nyújthassanak, és az értékeket biztonságba helyezhessék. I. István Székesfehérváron várszerüen épített négytornyú bazilikát emelt, amely kelet felől a vár bástyái, nyugat felöl a püspöki palota előtti térig terjedt. Építéséhez felhasználták a határban még meglevő római maradványokat, sőt az Óbudára vezető egykori római út mentén fekvő anyagot is. A város a következő részekből állott: a vár (castrum) a mai belváros helyén. Az északi külvárost (Civitas Exterior) másképpen Budai kül-41. Székesfehérvár címere a XVIII. században (Fitz, Császár, Papp: Székesfehérvár, 35. I.)

városnak, a nyugatit Nova Civitasnak vagy Szigetnek, a délit Nova Villának nevezték. A Sziget külvárostól északra, a palota felé vezető úton kisebb falu terült el, Ingovány. Ezt a városrészt ma is Szigetnek nevezik. Újváros (Nova Civitas), ma Palotaváros; Nova Villa, a mai „Égettváros”, amely a XIX. század negyvenes éveiben dühöngő tűzvésztől kapta nevét. — Temesvár is erődített város. Négy részből állott: az ősi vár; a kastélyerőd; szigetváros vagy Kispalánk és Nagypalánk. Az ősi várban épült ki a tulajdonképpeni város, a belváros. A benne levő kastélyerőd a XIV. század elején épült. A várnak és kastélynak is három kapuja volt. Temesvár középkori városképe, a vár és város a török uralom alatt nem sokat változott. — Kalocsa erődszerűen emelt bazilika-stílusú székesegyházzal bír, amely 600 . 700 ember befogadására volt alkalmas, és a lakosságnak menhelyet is adott. E célból két homloktornya között, a római castrum módjára, úgynevezett egércsapdával volt ellátva.

A vár és váralja szoros kapcsolatát minden középkori városunkban megállapíthatjuk. A kettőből alakult ki a középkori magyar város, amelynek jellemző jegyei: a várerőd, a belső és külső vár, a zegzugos utcahálózat, a négyszögű vagy orsóformájú piac, az ormos bástyákkal megerősített városfal, a várárok, a városba vezető hidak és kapuk. A városkép kiemelkedő pontjai a vár körül a megerődített székesegyház és a templomok. Számos város címerében (pl. Pest, Buda, Székesfehérvár, Esztergom, Magyaróvár stb.) szerepel a városkapu. A középkori városképen a város értelmét és mélyebb tartalmát kifejező székesegyház soha sem befejezett alkotás. Állandóan építés alatt van ; minden században állványok emelkednek a torony körül. Az építkezés anyaga kő, sőt már a XIII. század óta tégla is. A tetőt zsindellyel fedték, csak a tornyoknál alkalmaztak cserepet.

125