Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

I. Városaink kialakulása és fejlődése

I. VÁROSAINK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

A város felépítésénél, gazdasági-társadalmi szerkezeténél, igazgatási, szociális, ipari, kereskedelmi, közlekedési, kulturális és egyéb központi tevékenységeinél fogva, szétágazó és öszszetett képződmény. Lényeges vonásainak megértéséhez különböző tudományágak: történelem, településtudomány, építészet, jogtudomány, mezőgazdaság, régészet, művészettörténet, néprajz stb. eredményeit kell megismernünk. E tudományágak egyike sem sajátíthatja ki magának kizárólagos joggal a várossal való foglalkozást anélkül, hogy az egyoldalúság korlátái közé ne sodródna. Nem kivétel ez alól a várostörténet sem. Nem utolsósorban ebben látjuk az okát annak, hogy a jelenlegi irodalom még nem ad elegendő alapot egy összefoglaló várostörténet megírásához. Mályusz Elemérnek a polgárság történetéről (Geschichte des Bürgertums in Ungarn, Vierteljahrschrift, 1927) és Makkai Lászlónak ,,A magyar városfejlődés történetének vázlata ’ (Vidéki városaink, Bp. 1961) közleményei az egyedülálló szintézisszerű megnyilatkozások. Sok alapvető megállapítást tartalmaz a kérdésről és a terminológiára is példa-, mutató Győrffy Györgynek „A magyar városfejlődés kezdetei és Budapest kialakulása” című kéziratban levő doktori értekezése (Bp. 1969). A városfejlődés vizsgálatában Fügedi Erik és Kubinyi András alapvető munkássága említendő.

A tudomány mai állását Győrffy György öszszegzi fent idézett művében. A városkeletkezés

és -fejlődés történelmi okaiként a fejlett társadalmi munkamegosztást, a rendszeres árucserét és a kialakult államszervezetet nevezi meg.

A munkamegosztásnak el kell érnie azt a fokot, amidőn a mezőgazdasági termelőkből különféle kézművesek és kereskedők válnak ki. A termelésnek pedig azt a fokot, amidőn értékesíthető többlettermék jelentkezik a különböző termelési ágakban. Az állami szervezettségnek pedig létre kell hoznia az adminisztráció és gazdasági központok mellett egy belső kereskedelmi hálózatot és a távolsági kereskedelem lehetőségét.

A város keletkezésében és fejlődésében paszszív és aktív erők működnek közre. Passzív erőknek tekinthetők: a földrajzi viszonyok, a település helye, a szűkebb határ és a tágabb környék. Ezek a földrajztudomány szerint a helyi és helyzeti energiák.

Helyi energiáknak tekinthetők: bizonyos nyersanyagok, ásványféleségek, só, vas, szén, nemesércek, hajtóerők, gyógyforrások stb. Ezek valamelyikére telepszik rá az ipar, ami megindítja a városfejlődést. A helyi energiáknak köszönhetik létrejöttüket a bányavárosok, fürdővárosok, ipari városok. így pl. hazánkban Salgótarján, Ózd, Oroszlány, Komló, Várpalota, a szénbányászatnak és az ahhoz csatlakozó kohászatnak.

Helyzeti Energián a földrajzi (topográfiai és forgalmi) fekvés értendő. Ilyennek tekinthetők: a folyópart, folyóvölgy, folyókönyök, a folyami