Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
V. Városképek és városalaprajzok
VÁROSKÉPEK ÉS VÁROSALAPRAJZOK 1. A VÁROSKÉP ÉS A VÁROSALAPRAJZ Városképen általában a város külső megjelenését értjük. Azt az összbenyomást, amit a településforma és a belterületi tagolódás: piac, utca- és térhálózat; védelmi, egészségügyi és közlekedési berendezések; az utcaburkolat, középületek és lakóházak; világító testek, hidak, szobrok és más díszítő célú építmények tesznek a szemlélőre. De beletartozik a városképbe a város határa is: a közvetlen és távolabbi külterület; hegy, erdő és folyó; temető, parkok, sétatér, kirándulóhelyek, az egész zöldövezet, sót tágabb értelemben a gazdasági és kulturális vonzásterületbe eső községek is. A városkép gazdasági és társadalmi, történelmi és földrajzi tényezők, a letelepült nép és a térszíni formák eredménye. A térszíni formák szabják meg a település formáját, és a benne lakó nép tölti azt meg tartalommal. Élő történelem. A történeti erők és emberi alkotások tér- és időbeli sorrendje. Jelent és múltat, régit és újat, állandóságot és változást sugároz, és mindig a való élethez igazodik. Leolvashatók róla a helyi és országos események; a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és nemzetiségi vonatkozások. Rajta van minden nemzedéknek a keze nyoma: egyének és közületek, uralkodók és alattvalók, egyháziak és világiak, hazai és szomszéd népek, vallások, kultúrák megnyilatkozása. Hű tükre a lepergett történelem korszakainak. Mélyen a múltban gyökerezik, és a változó élet minden mozzanatára rezonál. Ezért megértéséhez sokoldalú és elmélyedő vizsgálat szükséges. A városkép, illetve a városszerkezet lényegét inkább körülírni lehet, mint meghatározni (Erdei Ferenc). Granasztói Pál azt írja, hogy: a városkép lényegét az a benyomás teszi, amit a város egészének látása tesz a szemlélőre. Benne van tehát a táji fekvés is, amely kiemeli a várost, és fokozza egységének megjelenését. S ugyanilyen fontosak maguk az emberi művek, műalkotások — falak, házak, fasorok, középületek, tornyok, kupolák — amelyeknek együttese fejezi ki a városnak város mivoltát. Ezeken keresztül érezzük meg, hogy a város belső és külső képei, a részleges városkép és az összvároskép, de még a városszilüett is, mind egyaránt városkép, mind csak különféle nézetei egyetlen nagy összefoglaló valóságnak (Fürszt János, Granasztói Pál, Pogány Frigyes, Városépítészet, 14...39.). Gerő László a városszerkezet alaprajzi vetületét emeli ki: a beépítés módját, az alaprajzon felépült városrészek jellegét, az utcahálózat nyomvonalait, a terek elhelyezkedését; az egész város funkcióját, amellyel a mindenkori társadalom politikai, gazdasági és kulturális követelményeinek megfelelően kiformálódott. A városalaprajzok tanulmányozásával külön tudományág, a planográfía (Stadt planforschung) foglalkozik. Ennek német és francia művelői 8 Dr. Eperjessy: Városaink múltja
