Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

Előszó

szemléletét, viszont lehetővé teszi olyan kérdések vizsgálatát is, amelyeket az urbanisztikus kutatások eddig alig érintettek vagy teljesen figyelmen kívül hagytak. A helyenként mutatkozó hiányosságokat a kronológiai sorrendnek az egyes fejezeteken belül való alkalmazásával igyekeztünk csökkenteni.

Könyvünk olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyeknek helye egy urbanisztikai profilú munkában talán vitatható volna. Mégsem mellőzhettük az általános városfejlődés, városgazdaság, társadalmi kép és városépítés mellett a figyelmet olyan kérdésekre is felhívni, mint a helynévképződés, jogi szervezet, szellemi élet. Nézetünk szerint ugyanis, mint felépítmények, ezek is hozzátartoznak a város lényegéhez, és teljesebbé teszik a szemlélő városlátását.

Osztozunk fentemlített tényezőnek abban a véleményében, hogy „nem szabhatnak a magyar várostörténeti kutatásnak határt az országhatárok. Az egykori Felvidék vagy Erdély városi fejlődése szerves része a magyarországi gazdaság- és társadalomtörténetnek. Kutatása ma egyaránt feladata a szlovák, a román a és magyar várostörténet-írásnak.”

Nem mulaszthatjuk el köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik munkánk elkészülését és megjelenését lehetővé tették. Köztük Mályusz Elemérnek a bevezető fejezet, Varga Endrének a Jogi szervezet, Granasztói Pálnak és Irmédi Molnár Lászlónak a Városképek és városalaprajzok című fejezet átnézéséért, Borbély Andornak az illusztrációk kiválasztásához nyújtott segítségéért. Menyhárdné Szőke Klárának pedig a Hely- és névmutató elkészítéséért. Továbbá könyvem lektorának útbaigazító tanácsaiért.

Dr. Eperjessy Kálmán

8