Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
VI. A BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK OLTALMA A "biotechnológia" szó a legutóbbi években látványos gyorsasággal vonult be a mindennapi élet szókincsébe annak folytán, hogy az uj tudományos eredményeket, magas szintű szakmai fórumok jelentéseit, kutatási kormányprogramokat stb. referáló sajtó rendszeresen nagymennyiségű információt szolgáltat e témában. A hazai közvélemény az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv részeként ismerkedhetett meg a "Biotechnológiai eljárások fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban és az iparban" cimü programmal /'és ennek al-programjaival /, amely a VII. ötéves tervre vonatkozó törvény megfelelő részének és a KGST tagországok 1985 decemberében elfogadott, a 2000-ig terjedő tudományosműszaki fejlesztésre vonatkozó Komplex Programjában való magyar részvétel terjedelmének meghatározójává vált. A biotechnológia fogalmának értelmezését több különböző meghatározás ségiti elő. H.G. Gyllenberg pl. /Role of biotechnology for future economic development. UN ECE SC. TECH./SEM.12/R.6/Add.6., 1985; National biotechnology development.UN ECE SC.TECH./SEM.12/R.1, 1985/ az "élő szervezetek vagy biológiai eredetű, egyébként aktiv anyagok és vegyületek technológiai hasznosítását" sorolja az előbbi fogalom körébe, illetőleg - tág értelemben - minden olyan technológiát, amely "élő szervezeteket /vagy ezek részeit/ használ fel, meghatározott rendeltetéssel, termékek előállítására vagy átalakítására; növény- vagy állatfajták továbbfejlesztésére vagy mikroorganizmusok nemesítésére". Előrebocsátva a fogalom meghatározására irányuló tö-92