Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon

a/ keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető, vagy uj, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik;

b/ az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesiti a növényfajta fenntartására vonatkozó kötelezettségét. A növényfajta megsemmisítése csak a megkülönböztethetőség vagy újdonság hiánya esetén történhet meg. Nincs semmiféle külön jogkövetkezmény előirva arra az esetre, ha a fajta sohasem volt egynemű vagy állandó. Ezt a körülményt egy múltbeli időpontra vonatkozóan csaknem lehetetlen bizonyítani. A gyakorlatban ilyenkor a megsemmisités /a jövőre vonatkozó megszűntnek nyilvánítás/ a fajtafenntartási kötelezettség elmulasztása miatt következhet be. Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

A szabadalmazott növényfajta hazánkban csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe, de a szaporitóanyaga külföldre exportálható hazai állami minősítés nélkül is.

6/ A szabadalmi oltalom tárgyi terjedelmét, tehát azt a kérdést, hogy melyik az a termék, vagy eljárás, amely oltalomban részesül, és amelyre már nem adható újabb szabadalom, a szabadalmi leirás végén megszerkesztett rövid szóbeli jellemzés, az un. igénypont határozza meg.

A szabadalombitorlási eljárásban csak akkor lehet megállapítani, hogy egy adott szabadalomba ütközik valamely alkalmazott eljárás vagy termék, ha a kérdéses eljárás vagy termék a szabadalom főigénypontjának valamennyi jellemzőjét együttesen megvalósítja. Nem sérti tehát a szabadalom által biztosított jogot a főigénypontbeli jellemzők egy részének megvalósitása.

49