Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
Viszont a szabadalomba ütközik a hasznosítás akkor is, ha a főigénypont jellemzőin kivül alkalmaz más, akár műszaki többlethatással járó elemeket is. Önálló jogi jelentősége csak a főigénypontoknak van, az aligénypontoknak csakis a főigényponttal együttesen. A szabadalombitorlási igények érvényesíthetőségétől különbözik a díjigények érvényesíthetősége olyan esetekben, ha a gyakorlatban alkalmazott eljárás vagy termék valamely jellemzője eltér az igénypontban megfogalmazott jellemzőktől. A szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű /azonos működésű és hatású/ jellemzővel helyettesitettek. Abban az esetben, ha a helyettesitő jellemzők nem egyenértékűek, hanem jobbak, mint az igénypontban leirt megfelelő jellemzők, különbség van aszerint, hogy a javított jellemzők kitől erednek. A szabadalmas,.illetőleg a feltaláló csak akkor őrzi meg díjigényét, ha a termékben vagy eljárásban megvalósított javitott jellemzőket ő bocsátotta a hasznosító rendelkezésére. Ez a rendelkezés érdekeltté teszi a szabadalmast illetve a feltalálót a találmány folyamatos javításában, fejlesztésében. 7/ A szabadalmi jog érvényesíthetőségének két alapvető korlátja van: az előhasználati jog és az átmenő forgalom tárgyaira vonatkozó kedvezmény. Ezekben az esetekben látszólag sérti a szabadalmat valamely termék vagy eljárás, 50
