Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon

b/ külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban. Az egyedüli cselekmények tehát, amelyek a fajta új­donságát ronthatják, magának az adott fajtának a nemesitő vagy annak jogutódja hozzájárulásával történő eladásra fel­kínálása vagy kereskedelmi forgalomba hozatala bizonyos idő­pontokat megelőzően. A türelmi időn belül vagy a nemesitő, illetve jogutódja hozzájárulása nélkül történt eladásra felkínálás vagy for­­galombahozatal, illetve az egyéb módon /pl. szóban, Írás­ban/ történt nyilvánosságrahozatal nem ujdonságrontó. A növényfajta szabadalmazhatóságának további feltéte­lei: az egyneműség és az állandóság. Az egyneműség a növényfajta egyedeinek "térbeli", az állandóság pedig "időbeli" azonosságát fejezi ki. Egynemű a növényfajta, ha egyedei - a szaporítás kü­lönös sajátosságaiból adódó eltéréseket figyelembe véve - azonosak. Ezek szerint a fajtát egyneműnek kell tekinteni, ha a fajtát meghatározó jellemzők - az ivaros vagy ivartalan szaporítás jellemző sajátosságai szempontjából várható vál­tozatokat nem tekintve - a fajta összes egyedeiben kielégí­tően kifejezésre jutnak. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy mindegyik fajtánál előfordul egy sor, egymás­tól némileg különböző típus. Ezek száma nagymértékben függ a szaporítás módjától. Állandó a növényfajta, ha egyedeinek lényeges jellem­zői az egymást követő szaporítások után, vagy a bejelentő 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom