Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
által meghatározott szaporítási ciklusok végén /pl. hibrid fajták esetében/ megegyeznek a leírásban foglaltakkal. A növényfajta szabadalmazhatóságának további feltétele, hogy azt lajstromozható fajtanévvel lássák el. A fajtanévnek alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására, más fajtáktól való megkülönböztetésére. Fajtanévként nem használható különösen az olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből áll - kivéve, ha ez elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére -, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon növénytani fajhoz tartozó, már meglévő fajta neve, jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik. /A növényfajták elnevezésének általános irányelveiről 1984 decemberében a MÉM és az OTH ajánlást fogadott el, amely a fajtanév megválasztásánál jelentős segítséget nyújthat./ 2/ A szabadalom igénylése céljából szabadalmi bejelntést kell tenni az Országos Találmányi Hivatalhoz. Szabadalmat a feltaláló /nemesitő/ vagy jogutódja igényelheti . A találmány szerzőségének joga /a feltalálói minőség/ azt illeti meg, aki a találmányt megalkotta. Feltalálóként csak magánszemélyek ismerhetők el, jogi személy / pl. válla lat, intézet/ vagy gmk, brigád nem tarthat igényt feltalálói minőségre. Feltalálóként több magánszemély is elismerhető /társszerzőség/, de csak akkor, ha a találmány létrehozatala során valamennyien alkotóként tevékenykedtek. Önmagában valamely ötlet, feladatkitűzés vagy technikai /pl. laboránsi, műszaki rajzolói, szabadalmi ügyvivői, menedzseri/ feladat elvégzése alapján senki sem tarthat igényt társ szerzőségre, ha nem vett részt a megoldás lényegét adó alap 36
