Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
II. Az uj növényfajták jogi oltalmának kialakulása nemzeti és nemzetközi szinten
gyártás/ régen ismeretesek és nem egy közülük szabadalom tárgyát is képezte. Jóval később tudatosult azonban, hogy itt lényegében élő szervezetek közreműködéséről van szó. Kifejezetten ennek a tudatában először 1908-ban az Amerikai Egyesült Államokban adtak szabadalmat mikroorganizmus felhasználásával megvalósított ipari eljárásra /bakteriológiai viztisztitás, Cameron Septic Tank Co v. Saratoga, 1908/. A későbbi fejlődés során általánosan elfogadottá vált, hogy a mikroorganizmustörzsek felhasználási eljárásai /amikor tehát a mikroorganizmus törzset meghatározott anyag előállítójaként, indikátorként vagy biokatalizátorként alkalmazzák/ általában szabadalmazhatok. A mikroorganizmus törzs felhasználásával előállított anyag szintén számos országban szabadalmazható. A mikroorganizmus törzsek kitenyésztésére irányuló mutációs eljárásokra és magukra a mikroorganizmus törzsekre azonban az országok egy részében nem adnak szabadalmat. /A mikroorganizmusok szabadalmi védelmének kérdéseiről e könyv másik részében részletesebb tájékoztatás található./ Az uj növényfajták jogi oltalma iránti szükséglet aKkor jelent meg, amikor megnőtt a jobb minőségű, magasabb hozamú, az időjárással és a károkozókkal szemben fokozottabb ellenállású uj növényfajták nemesítésének gazdasági jelentősége és tudatosult, hogy ez a tevékenység jelentős mértékű anyagi-pénzügyi befektetést, magas szintű szakmai tudást és alkotó többleterofeszitést igényel. A nemesitők ezt a közérdekű munkát csak akkor vállalják, ha megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést, ösztönzést kapnak szellemi alkotásukért, ugyanúgy, mint az "ipari feltalálók". Az uj növényfajták jogi védelmének szabályozása először az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg 1930-ban, amikor a Kongresszus szükségesnek látta, hogy "megszüntesse a diszkriminációt a növénynemesitők és a feltalálók között". 19
