Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

II. Az uj növényfajták jogi oltalmának kialakulása nemzeti és nemzetközi szinten

II.

AZ UJ NÖVÉNYFAJTÁK JOGI OLTALMÁNAK KIALAKULÁSA NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI SZINTEN

1/ A növényfajták iogi oltalmának rövid története

A növényfajták jogi oltalmának szabályozása viszony lag rövid történeti múltra tekint vissza az ipari találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényekhez képest.

Az 1474. évi "Velencei rekrétum" és az 1623. évi angol "Statute of Monopolies" kezdeti lépései után a szabadalomjogi törvényhozás az első ipari forradalom hatására, a XVIII. század végén nyert újabb lendületet az 1790. évi amerikai és 1791. évi francia szabadalmi törvények elfogadásával. 1800 után viszont a kapitalista fejlődés útjára tért országok sorra fogadták el a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó törvényeket /1871 Japán, 1877 Németország, 1890 Oroszország/. Közép- és Keleteurópában - a nemzeti fejlődés sajátosságaitól is függően - csak az ipari forradalom múlt század végi, sőt az első világháború utáni továbbgyürüzése eredményeként alkották meg az első nemzeti szabadalmi törvényeket.

Magyarország első független, nemzeti szabadalmi törvénye 1895-ben jelent meg. /Napjaink fejleménye, hogy 1985-ben Kina is megalkotta történelmileg első szabadalmi törvényét./ A szabadalmi jog találmányfogalma történelmileg táguló tendenciát mutat: eredetileg csak a manufakturális-ipari techni kát, tehát az élettelen természet fizikai - kémiai törvényszerűségeinek felhasználásán alapuló termékeket /konstrukciókat, anyagokat/ illetve termelési eljárásokat /technológiákat/ ölelte fel, majd fokozatosan kiterjedt a biológiai jellegű, tehát az élővilág törvényszerűségeit felhasználó alkotásokra. Ez először a mikroorganizmusok tekintetében történt meg. A mikroorganizmusok részvételévél lefolytatott eljárások /pl. alkoholos erjesztés, élesztő-, sajt-18