Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
I. Az uj növényfajták állami minősitése és gazdasági jelentősége
A Tanács elnökét és tagjait, valamint a Szakbizottságok elnökét a miniszter nevezi ki. A Szakbizottságok tagjait a Tanács elnöke bizza meg. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy az Intézet vizsgálati eredmények alapján elkészített előterjesztését a döntés előtt még két fórum - a Szakbizottság és a Tanács - felülbírálja, ill. véleményezi. Ez azt is jelenti, hogy egy uj növényfajta csak több lépcsős döntés előkészítés alapján kaphat állami minősítést. Az uj növényfajták állami minősítésének alakulása Magyarországon évente általában 160-200 uj növényfajtát jelentenek be vizsgálatra állami minősítés céljából. A bejelentéseknek általában kétharmada hazai- és egyharmada külföldi nemesitőktől származik. Több év átlagát figyelembe véve a vizsgálatra bejelentett uj fajtáknak mintegy 20-30%-a kerül állami minősítésre. Ez az arány első hallásra azt sugallja, hogy a minősítési rendszerünk túl szigorú, de reálisnak kell tekinteni ezt, ha az állami minősítés kritériumából és céljából indulunk ki. Különben más országokban is ehhez hasonló a vizsgálatra bejelentett és minősített uj fajták aránya. Az elmúlt öt évben minősített növényfajták számát - évenként és növénycsoportonként - az 1. sz. táblázat mutatja. A táblázatból az is megállapítható, hogy a szántóföldi- és zöldségnövényekből minősítették a legtöbb fajtát. A jelenleg Magyarországon létező minősített fajták számát és összetételét a 2. sz. táblázat mutatja. 10
