Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

I. Az uj növényfajták állami minősitése és gazdasági jelentősége

Ez a táblázat is igazolja, hogy a szántóföldi és zöldségnövények esetében rendelkezünk a legtöbb minősített fajtával.

Az erdészeti és gyógynövényeknél a viszonylag kevés fajtának az is oka, hogy ezen a területen a nemesítés nem nagy múltra tekint vissza.

A táblázatból megállapítható, hogy a külföldi nemesitésü minősített fajták aránya átlagosan 33%. Ez az arány is bizonyltja, hogy a magyar nemesitők összességében eredményes munkát végeznek és a külföldi fajták versenyeztetésének megvan a lehetősége. Lényegében érvényesül az az elv, amely szerint mindig a jobb fajtajelölt kap állami elismerést, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi származású.

Az átlagszámon túl, ha fajonként nézzük a külföldi és hazai minősített fajták arányát, már jelentős eltérések vannak, amit a 3. sz. táblázat is mutat a fontosabb tiz növényfaj esetében.

A táblázatból jól látható, hogy a búza-, lucerna-, paradicsom, paprika és uborka nemesítés a legeredményesebb Magyarországon. Az utóbbi években erősen feljövőben van a napraforgó nemesítés is. A kukorica, cukorrépa és burgonya nemesítésünk versenyképessége ma még elmarad a külföldiektől. A legrosszabb a helyzet a burgonyánál, hiszen csak egy minősített fajtánk van és az is holland. Ennek ellenére megvan a remény, hogy ezen a területen is előrelépünk, mert az utóbbi időben a biotechnológiai módszerek segítségével intenzív burgonya-nemesitési és szaporítási munka kezdődött.

11