Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

sejt-strukturák és elemek csupán az ilyen élő molekulák védőközege és táptalaja szerepét játsszák. Ezt a nézetet képviselői a DNS-molekula önreprodukáló képességére alapítják, amivel szemben a szovjet álláspont azt hangsúlyozza, hogy az élet meghatározott anyagi rendszerekre és nem ezek egyes összetevőire jellemző. /Feltehetően a következtetések továbbfejlesztését fogja eredményezni az a tény, hogy legújabban már fehérje részvétele nélkül, szerveskémiai módszerekkel is előállithatók DNS-fragmentumok/. Mivel a virusok nem képesek önálló reprodukcióra az élő sejten kivül, nem tekinthetők élőlényeknek.

Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy a vírusokra - és analóg módon a plazmidokra, rekombináns DNS- re, génekre stb. - a vegyi anyagok oltalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az uj biotechnológiai objektumok tehát meghatározott kémiai összetételű, szükség esetén nagy pontossággal jellemezhető, adott esetben szintetikus utón előállított DNS molekulák. Ezzel kapcsolatban azt kell megfontolni, hogy a biológiai tulajdonságok /akárcsak a mikroorganizmus törzsek esetében/ nem állnak egyértelmű összefüggésben a kémiai összetétellel: a biológiai aktivitás változatlan maradhat a kémiai tulajdonságok egy meghatározott tartományban való változása esetén. Éppen ezért a plazmid jellemzésére nem elégséges csupán a molekuláris genetikai szintű jellemzés, a fiziko-kémiai és genetikai tulajdonságok megadása, hanem a biológiai aktivitást is le kell irni.

Az emlitett tárgyakkal kapcsolatos találmányi bejelentéseket az általános szabályok szerint kell összeállítani.

Az igénypontok megfogalmazása az előállítási eljárásra, illetőleg a mikroorganizmus törzsre vonatkozó bejelentés ese-106