Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

tében ugyancsak a hagyományos módon történik, mig a többi géntechnológiai objektum esetében az igénypontban egy meghatározott ismérvegyüttest kell bemutatni, pl. a plazmidok ra vonatkozó bejelentésekkel kapcsolatban a következők meg adásával:- megnevezés /jelölés/,- rendeltetés,- eredet /alkotórészek/,- molekulatömeg, vagy a molekula hosszúsága /nukleotid bázispár szám/,- néhány restrikciós endonukleázra vonatkozó fizikai térkép, az egyes bontási helyek megjelölésével /ha ezek is meretesek/,- a plazmid azonosítása szempontjából lényeges genetikai markerek elhelyezkedése a fizikai térképen,- a gazdatörzseknek a plazmid által meghatározott fenotipusos jellemzői,- konjugálhatóság.

Ugyancsak időszerűnek mutatkozott az enzimek jogi oltalma kérdésének rendezése.

A Szovjetunióban a legutóbbi időkig csupán uj enzimek előállítási eljárásaira adtak /külföldi bejelentőknek/ szabadalmat. Az oltalmi feltételeknek /pozitív hatás, újdonság, lényeges különbségek/ való megfelelőség vizsgálata során az enzimekre vonatkozóan hasonló meggondolások voltak tehetők, mint a plazmidok, vektorok stb. esetében.

Az újdonság pl. ugyancsak össz-biológiai és filozófiai jel legü probléma, ifivel a kutató által elkülönített fehérje a tudomány és az emberi megismerés számára uj csupán, a természet számára nem uj /bár alak, tisztaság és mennyiség tekintetében lényegesen eltér egymástól a természetes és

107