Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
Az 196 3-ban a találmányi szabadalmakra vonatkozó anya~-j gi jog bizonyos tételeinek egységesitésére létrejött Strassburgi Egyezmény 2. cikkében foglalt lehetőséggel élve az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikk /b/ bekezdése kizárja az európai szabadalmak lehetséges tárgyai köréből a növény- és állatfajtákat - amelyek közé, az ismeretek akkori szintjének megfelelően, a mikroorganizmusokat is besorolták - és az ezek előállítására irányuló "lényegében biológiai" eljárásokat, ugyanakkor oltalomképesnek nyilvánítja a mikrobiológiai eljárásokat és ezek termékeit. Bár az elmúlt néhány év technikai fejlődése alapján a "biológia" és "mikrobiológia" ilyen merev elkülönítése már nem látszik indokolhatónak, az Egyezmény szövegének módosítása nem szerepel a közeljövőre vonatkozó tervek között. Az ellentét feloldását ezért az Európai Szabadalmi Hivatal értelmezések közreadásával igyekszik biztosítani, így a Hivatal Fellebbezési Tanácsa egy "szaporitóanyag"-ra vonatkozó szabadalmi bejelentés kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "növényfajta" és a "növény" fogalom nem azonos jelentésű, és a kizárás szó szerint véve csupán az előzőre vonatkozik, mig az utóbbira /és részeire/ - ha az általános feltételek teljesülnek - szabadalom adható. A "lényegében biológiai" kifejezést az Európai Szabadalmi Hivatal Vizsgálati Irányelvei szerint abból kiindulva kell értelmezni, hogy milyen mértékű a műszaki beavatkozás az ember részéről. "Ha ez a beavatkozás jelentős szerepet játszik az elérni kivánt eredmény meghatározásában vagy ellenőrzésében, az eljárást nem kell kizárni." Ennek alapján szabadalmazhatónak kell tekinteni pl. /a tulajdonságok javitása, hozamnövelés növekedés-serkentés vagy gátlás stb. céljából/ a növények és a talaj kezelésére irányuló, rutinszerűen kémiai módszereket alkalmazó, tehát "biokémiai" vagy "nem lényegében biológiai" eljárásokat. 100
