Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)

Teichmann Vilmos munkássága

Teichmann Vilmos élete és munkássága 36 termesztés. A burgonyatermesztés gépesítése fejezetben az eszközök rajzai segítik a jobb megértést. Mintegy 40 oldalon át foglalkoztak a burgonyabetegségek és kártevők elleni védekezés lehetőségeivel. Ezt a fejezetet egészíti ki a 32 oldalon található úgynevezett ”kórtani táblák” fejezet, amelyben rajzokon szemléltetik a betegségeket. A könyv befejező részében a burgonyatermesztés megszervezésével ismerkedhetünk meg. Teichmann Vilmos vezetésével magyar delegáció utazott a Német Demokratikus Köztársaságba, és 1958. július 14-30 között a Növénynemesítési Intézet munkáját tanulmányozta Gross- Lüsewitz-ben. A tanulmányút célja elsősorban a burgonyanemesítés és vetőburgonyatennesztés, valamint az ezzel kapcsolatos növénykórtani problémák megismerése volt. Tanulmányújuk során részt vettek egy nemzetközi tudományos szimpóziumon, amelyet a Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia rendezett. A külföldi tapasztalatok alapján javaslatokat tettek a magyarországi burgonyatermesztés és nemesítési munka fejlesztése érdekében. Teichmann-Sárvári-Bocz (1958) 63-64 p. Ezek a következők: 1. A burgonya fajtafenntartásos nemesítését a legjobb vetőburgonya szaporító gazdaságokban kell megszervezni és működtetni, a három burgonyás táj intézet (Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet) szakmai irányítása mellett. A három intézet ugyanis a fajtaelőállítás és a kapcsolatos kórtani problémák megoldása mellett nem tudta biztosítani a megfelelő minőségű és mennyiségű elit vetőburgonyát. 2. A fajtafenntartáshoz, vetőburgonyaszaporításhoz és minősítéshez az intézetekben meg kell szervezni a szakemberképzést. 3. A burgonyás intézetekben a korszerű követelményeknek megfelelően ki kell bővíteni a nemesítés és a kórtani kutatásokhoz szükséges berendezéseket (laboratórium, műszer, üvegház). 4. A szükséges széleskörű szerológiai vizsgálatok fedezésére Kecskeméten fejleszteni kell a diagnosztikai antiszérum előállítás lehetőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom