Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Kisvárdai emlékeimből
Teichmann Vilmos élete és munkássága 200 növénynemesítésben logikus gondolkodás és egyszerű módszerek szükségesek. Az édes fehér csillagfürt nem volt sajnos azonnali átütő siker. Hasonlóképpen a Németországban előállított alkaloida szegény törzsekhez, a növények sokkal gyengébbek voltak, mint a keserű változatok. Nem volt ismert, mi a fiziológiai alapja az alkaloida szegénység és a gyengébb növekedés kapcsolatának. Vili bácsi kétirányú nemesítési programba kezdett. Különlegesen erőteljes vonalakat szelektált keserű csillagfürtben és keresztezte ezeket az alkaloida szegény anyagával. A hasadó utódnemzedékekben azután tovább folytatta a szelekciót erőteljes alkaloida szegény növényekre. Vizsgálatai, amiket sohasem írt le tudomásom szerint, azt mutatták, hogy a keserű vonalak egy egész sorozat alkaloida tartalmat módosító gént tartalmaznak. A tenyészkerti osztályozást laboratóriumi elemzés követte télen. Néha kb. félmillió egyedet is megvizsgáltak a 8-10 jól begyakorolt nemesítő lányok segítségével. Ezek a munkás lányok egy másik jelentős melléktermékeivé váltak a nemesítő munkának. Szociális elismerést jelentett az odatartozás, és valódi corps eV esprit fejlődött ki. Ezek a tízegynéhány éves gyerekek csak elemi iskolai végzettséggel rendelkeztek, de meglepő természetes intelligenciáról adtak bizonyságot. A munkában való részvételük lényegesen tovább fejlesztette írási, számolási képességüket, megnövelte magabiztosságukat, felelősségtudatukat, emberi értéküket, és nagyban hozzájárult általános szellemi gazdagodásukhoz. A gazdasági helyzet és a növénynemesítő telep A Kisvárdai Növénynemesítő Telep az egyik legfontosabb tényezője volt az ötvenes évek elején a kisváros' gazdasági életének. A háború szörnyű megrázkódtatásokat hozott a Nyírségre. A gazdaságok elvesztették állatállományukat, a gazdasági gépek tönkrementek. A mezőgazdasági dolgozók alól kicsúszott a talaj. Elvesztek a munkaeszközök és a munkalehetőségek. A kiosztott földek egy része megmunkálatlanul maradt. Kisvárdán is nagy volt a mezőgazdasági munkanélküliség. Néhányan a vasútnál találtak munkát a záhonyi határon. Rengeteg család éhezett. Ha a telepnek 200 ideiglenes munkásra volt szüksége a tenyészkertekben,
