Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A villamosság
A VILLAMOSSÁG A tudósok kutatómunkáját gyakran tekintették haszontalan szórakozásnak. Ilyen szórakozásnak tűnt kortársai szemében Otto Guericke magdeburgi polgármester légritkitott térrel végzett kisérlstsorozata. Ilyen volt a papírsárkányokat eregető repüléssel foglalkozók munkája, és sokszorosan Így hatott az elektromosság korai időszakának sok-sok kísérlete. Ki gondolta, hogy a kéngömbből kipattanó szikra, a megránduló békacomb, a villamosáraatól átjárt vezető melletti iránytű kllendülése valamikor milliós tömegeket foglalkoztató nagyiparrá, világot behálózó közlekedési és hírközlési rendszerré fejlődik. Galvani kísérletei idején senki sem gondolta, hogy a bolondosnak tűnő kísérletekből mi fejlődik. Az ókorban is ismerték a borostyánkő tulajdonságát, hogy megdörzsölve csekély vonzóerőt mutat, A borostyánkő görög neve "élektroa", ez a későbbi "elektromosság" elnevezésnek is a gyökere. Az "elektromos" jelenségeket már az ókori tudósok is tanulmányozták, de sokra nem jutottak. Ismerték a villámot - hogyne ismerték volna -, de hogy a villám és a borostyánkőből kipattanó szikra között valamilyen kapcsolat van, ezt már nem tudták elképzelni. A magdeburgi polgármester, Otto Guericke a XVII. százaaoan /1663- ban/ kéngömböt forgatott, és száraz kesét a gömbre szorítva elektromos jelenségeket tudott bemutatni. Villi iám Gilbert könyvet irt a mágneses jelenségekről, és térképet rajzolt a mágneses erő elosztásáról. Lassanként megismerkedtek a szigeteié' és vezető anyagok természetével, megismerték a különbséget az "üveg" - pozitív - és "gyanta" - negativ - elektromossága között. /Ili már tudjuk, hogy a dörzsölés a megdörzsölt tárgyban ill. dörzsölőanyagban elektronfelesleget vagy elektronhiányt idéz elő, innen a pozitív vagy negativ jelleg/. feltalálták a hollandiai Leidenben a sUritőpalackot /leydeni palack, Kleist, illetve Cunseus/, majd forgó üvegkoronggal elektromozógépet készítettek. Benjámin frankiin /i?o6-i790/ a légköri elektromosságot tanulmányozta. Az o kísérleteit ismetolte meg Lomonoszov és Rihnan Pétervárott, s Rihnan villámcsapás áldozataként vonult be a tudomány halottal sorába. Franklin feltalálta a villámhárítót, melynek elsődleges célja nem a villám levezetése, nanem a felhő es föld között megosztás révén a feszültség kiegyenlítése. 47
