Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
A repülés
Rátért ezután a siklórepülésekre, sajátmaga készítette szárnyakon hajmeresztő repüléseket hajtott végre, mig egy napon elérte végzete. Lezuhant s gerinctöréssel a kórházban meghalt. Nagy érdeme volt, hogy bebizonyította: igenis, az ember repülhet, a fizika törvényei nem állják útját az ilyen irányú fejlődésnek. kaikor Otto a négyütemű motor használhatóságát bebizonyította, Daimler és Benz pedig gépkocsikat kezdtek készíteni, előrelátható volt, hogy a repülést a könnyű, belsőégésű aotor fogja lehetővé tenni. A motoros repülést elsőnek két amerikai oldotta meg. Wilbur Wrleht /1867-1912/ és Orville Wright /1871-1948/ kísérleteiről ly03. december 19-én az egyik amerikai újság ezeket irta: "Xitty Havkban - North Karolina - Wilbur és Orville Wright repülőgépekkel sikeresen kísérleteztek. A gép, amelyet nem léggömb tart a levegőben, kis motorral hajtott légcsavarral repül." A jég megtört, az ember megkezdte útját a csillagok felé. A Wright testvérek kísérletezései nyomán használható gépeket építettek, ezeket európai kormányoknak ajánlották fel, de nem tudtak érdemleges érdeklődést felkelteni. Néhány év azonban meghozta a találmány kibontakozását. 1909-ben Blériot átrepülte a La Manche csatornát. Ezután a fejlődés hatalmasan fellendült, a lelkes amatőrök helyét a gyári kollektívák vették át, és 1914—ben már minden hadseregnek voltak repülő kötelékei. Ánekdótaszerü, amit e kísérletezési lázról olvashatunk. Az egyik Író szerint "századunk első felében épült dugattyúsmotorok műszaki rajzaival a Föld egész felületét be lehetne borítani" /Otto R. Thomson/. Az első világháborúval a repülőgép is "befutott". A békeévekben következtek a nagy repülések, Lindbergh óceánrepülóse - 1927-ben - lázba hozta a világ újságolvasóit. A két háború közötti sebességnövelési kísérletek során kiderült, hogy a légcsavar akadályozza a gép sebességének fokozását 750-800 km/ óra fölé. Az angol Whittle, a német Heinkel, a szovjet Sztecskin a gázturbinás sugárhajtómüvet dolgozta ki. Rakétahajtásu gépekkel is kísérleteztek, s megszületett a turbósugárhajtómű is. A hangnál gyorsabb repülőgépeket ma M-5 Mach-számig szuperszonikusnak mondják. /A Mach-szám fejezi ki, hányszor halad a hangnál gyorsabban/. Az M-5-számnál is gyorsabb gép: hiperszónikus. A légcsavaros gázturbina /turbólégcsavaros hajtómű/ ugyancsak ugrásszerű fejlődést hozott. A TU-114 tipusu gép a Moszkva-Habarovszk közötti utat 9-10 óra alatt teszi meg. Ugyanehhez az úthoz gyorsvonaton egy hét szükséges. Ma a sportgépek, kisteljesítményű utas- és teherszállító repülőgépek részben gázturbinás, részben dugattyus-légcsavaros megoldásúak. Közepes távolságú 600-700 km/óra sebességű gépeket, gázturbinás-légcsavaros hajtóművekkel építenek. A nagyteljesítményű, 1000 km/óra sebességű és más gyorsabb katonai és polgári - transzóceáni - gépek sugárhajtásunk. 46
